Elsősorban belpiaci okai vannak annak, hogy péntek délutánra az euró árfolyama alulról súrolta a 310 forintot, amire április óta nem volt példa. A feltörekvő országok devizáinak kurzusát kedvezőtlenül érintő nemzetközi konfliktusokra most is akadt számos példa, elég csak az elhúzódó orosz-ukrán konfliktusra, vagy az iraki belvillongásra gondolni. Azonban ezúttal belső, mégpedig pénz- és tőkepiaci okok állhatnak a forint gyengülésének hátterében - mondták egybehangzóan a Népszava által megkérdezett szakértők.
A devizahiteles mentőcsomagról szóló törvénycsomag első részének múlt hétvégi benyújtása bizonytalanságot keltett a hazai bankok körében, amit jól tükrözött az OTP Bank Nyrt. részvényeinek - igaz csak átmeneti - árfolyamvesztése a Budapesti értéktőzsdén. Ugyanakkor - bármilyen furcsa - a pénzügyi befektetőket, köztük a bankok tulajdonosait némileg megnyugtathatja az, hogy az ötödik éve húzódó devizahiteles probléma véget érhet, így a pénzintézetek hozzákezdhetek a várható veszteségeik felméréséhez. Ugyancsak gyengíthette a forintot az, hogy múlt kedden az MNB Monetáris Tanácsa - a minimálisra zsugorodott inflációra hivatkozva - 2,40 százalékosra vágta a hazai fizetőeszköz alapkamatát - mondta lapunk érdeklődésére Németh Dávid.
A K&H Bank vezető elemzője azonban nem tart attól, hogy a kilátásba helyezett további kamatcsökkentéseknek jelentős árfolyamcsökkentő hatása lenne. Azonban a szakértő arra számít, hogy belátható időn belül az euró árfolyama a 303-313 forintos sávban fog helyet foglalni, többnyire annak a magasabb sávjában. Ez azt is jelenti, hogy a 300 forint alatti eurótól hosszú időre elbúcsúzhatunk, pedig a 2013-as esztendő utolsó napján még 296 forint volt a kurzus, egy esztendővel korábban, pedig 291 forintot adtak az európai közös deviza egy egységéért.
A forint gyengülésnek azonban még egy pénzpiaci oka is volt, amelynek hatása akár hosszan is kitarthat. Az elmúlt hét péntekjén tartották ugyanis első alkalommal az úgynevezett swap-tendert. Ennek lényegéről Kolba Miklós, az ING Bank devizaüzletágának vezetője elmondta: a kötvénytulajdonosok hosszú futamidejű, vagyis három- és ötéves kamatcsere ügyleteket visznek be az aukcióra, és ezt cserélik el 3 hónapos BUBOR-ra, kedvező kamattal. (A BUBOR a Budapesti bankközi forint hitelkamatláb.)
Vagyis hosszú távú, változó kamatkockázatukat cserélik be 3 hónapos fix kamatozásúra, mégpedig kedvező értéken. Így - ahogy mondani szokták - "a hosszú pénzből rövid lesz". Az államnak ezzel az ügylettel az a célja, hogy kamat-termékből állampapírba forgassák át a befektetők a portfoliójukat. Az fokozott állampapír vásárlásnak pedig hozamcsökkenés a következménye, ami pedig forintgyengülést okozhat - magyarázta a szakértő.
A gyengülő forint és az alacsony kamatok, tehát együtt jelennek meg. Ennek leginkább a megtakarítók látják a kárát. Németh Dávid ehhez azt a megjegyzést fűzte, hogy a bankok - az alacsony hiteligény miatt - igazából nem érdekeltek a megtakarítások növelésében, amire bizonyíték az is, hogy a folyószámlák mellett már a takarékszámlákra, a rendszeres megtakarításokra, sőt a tartós betéti szerződésekre is egyre több bank kínál nulla százalékos kamatot.
Az állam a lakossági megtakarításokért ugyanakkor mindent megtesz. A június óta kapható Bónusz Magyar Államkötvény évi 4,89-5,64 százalékot fizet, a hitelintézetek legjobb tartós betéti ajánlatai is épphogy csak megközelítik a négy százalékot.