Ezt a törvény hatályba lépésétől számítva 90 nap áll a bankok rendelkezésére, hogy a vételi és eladási árfolyamok helyett a jegybanki középárfolyamon számolják el a hiteleket. Emellett a törvényjavaslat beiktatja a Kúria, egyoldalú szerződésmódosításokról szóló döntését, ami nem csak a devizahitelekre, devizakölcsönökre és lízingszerződésekre vonatkozik, hanem a forinthitelekre is. A végtörlesztők azonban kimaradnak a körből.
Az egyoldalú szerződésmódosítást - jellemzően kamatemelés formájában találkozhattak ezzel az ügyfelek - automatikusan tisztességtelennek nyilvánítja a törvényjavaslat. Ha a bankok ezzel nem értenek egyet - és feltehetően nem is fognak - pert indíthatnak az állam ellen, ennek illetéke 1,5 millió forint, és csak a Fővárosi Törvényszék járhat el az ügyben. A fellebbezés illetéke 2,5 millió, míg a kúriai felülvizsgálaté 3,5 millió forint. A bankoknak bizonyítaniuk kell, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezés megfelel az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság vagy a szimmetria elvének.
Az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban folyamatban lévő pereket leállítják, amíg a bankok és az állam nem rendezik a kérdést. A devizahitelesek megsegítését célzó, mostani első törvényjavaslat az indoklás szerint a fennálló szerződések tartalmát csak annyiban módosítja, hogy az érintett szerződések a tisztességtelen kikötések hiányában ne váljanak teljesíthetetlenné. Ez ugyanis a teljes szerződés semmisségét eredményezné, "amely az adósok érdekeivel is ellentétes lenne". A javaslatnak az általános indoklás szerint az is célja, hogy lehetőséget biztosítson a pénzügyi intézmények számára az önkéntes jogkövetésre, és csak azokat az ügyeket engedje bíróság elé, amelyekben a felek között nem pusztán elszámolási, hanem érdemi jogvita van.
A törvényjavaslat szerint tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezés, ha annak tartalma a fogyasztó számára nem világos, vagy a szerződésmódosítást lehetővé tevő okok listája hiányos. Szintén tisztességtelen, ha az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem objektívek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkezését előidézni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni. Érvénytelenné teszi a kitételt, ha a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor a terheinek növekedésére. Emellett az is tisztességtelenné teszi az egyoldalú kamatemeléseket, ha az kizárja, hogy a fogyasztó javára módosuljanak a szerződési feltételek, vagyis az egyoldalú módosítás nem szimmetrikus.
Korábban Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, a jogegységi határozat ismertetésekor úgy fogalmazott: elenyésző azoknak a bankoknak az aránya, amelyek megfelelnének ezeknek a szigorú kritériumoknak. Így feltételezhető, hogy az egyoldalú kamatemeléseket érvényteleníteni fogják a bíróságok. A devizahitelek esetében ez mintegy 300 milliárd forintot jelent a bankszektor számára. Más a helyzet azonban a forinthitelek esetében, ahol feltehetően a kamatcsökkentéseket kell majd a bankoknak visszavonniuk, hiszen a jegybanki alapkamat csökkentésével fokozatosan csökkentek a forinthitelek kamatai is. Így a mentőcsomag hatálya alá bevont forinthitelesek akár rosszul is járhatnak a törvénymódosítással.
Az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt akár 500 milliárd forintot is bukhatnak a törvényjavaslaton a hazai bankok. Ez azt eredményezi, hogy számos banknak tőkeemelésre lesz szüksége. Az idei év elején éledezni kezdett a hitelezés, ez feltehetőleg meg fog akadni a mentőcsomag hatására.
