Igencsak sok, mondhatni minden múlt az olasz-uruguayi utolsó meccsen a D-csoportban, így az ember azt várta volna elsősorban, hogy mindkét válogatott támadni fog. Főleg, ha az egyik oldalon Balotellinek, míg a másikon Suáreznek hívják a befejező csatárt.
D csoport, 3. forduló. Belo Horizonte, Estadio Mineirao, 58 000 néző. Jv.: Dzsamel Hajmudi (algériai).
Costa Rica: K. Navas - Gamboa, Duarte, G. González, Miller, J. Díaz - B. Ruiz, Borges (Barrantes, 78.), Tejeda - Brenes (Bolanos, 59.), Campbell (Urena, 65.).
Anglia: Foster - P. Jones, Cahill, Smalling, Shaw - Lampard, Wilshere (Gerrard, 73.)- J. Milner (Rooney, 76.), Barkley, Lallana (Sterling, 62.)- Sturridge.
Sárga lap: G. González (60.) illetve Barkley (53.), Lallana (57.)
Ehelyett az első tíz-tizenöt percben a labda helyett elsősorban egymást rugdalták meglepően szaporán a játékosok. A győzelmi kényszerben játszó dél-amerikaiak aztán ráébredtek, ez nem lesz elég az üdvösséghez, ám az első helyzetükre a 32. percig kellett várni, ám Buffon egy támadás alatt háromszor is védett, így megúszták az olaszok.
Továbbra is támadgattak az uruguayiak, ám az olaszok továbbra is kézben tartották a meccset, Suárez és Cavani még igazi
helyzetbe sem tudott kerülni. Az első félidő alapján az olaszok álltak továbbjutásra, ám hátra volt még 45 perc. A szünetet követően Uruguay nagyobb sebességre kapcsolt - Rodríguez a meccs helyzetét hagyta ki, amikor az ötösnél eltörte a labdát -, ám az igazi lehetőséget a győzelemre akkor kapták meg, amikor a brutálisan szabálytalankodó Marchisiót kiállította a bíró.
Lampard és Ruiz harcaFOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
D-csoport, Natal, Arena das Dunas, 39.500 néző. Jv.: M. Rodríguez (mexikói)
Olaszország: Buffon - Barzagli, Bonucci, Chiellini - Darmian, Verratti (Motta, 75.), Pirlo, Marchisio, De Sciglio - Balotelli (Parolo, 46.), Immobile (Cassano, 71.).
Uruguay: Muslera - Cáceres, Giménez, Godín, Á. Pereira (Stuani, 63.) - Á. González, Arévalo, Lodeiro (M. Pereira, 46.), C. Rodríguez (Ramirez, 78.) - L. Suárez, Cavani.
Gól: Godin (81.)
Sárga lap: Balotelli (23.), Arévalo (58.), De Sciglio (77.), Muslera (91.)
Kiállítás: Marchisio (59.)
Aztán a 66. percben először villant meg Suárez, ám lapos lövését bravúrral védte Buffon. Bármennyire emberelőnyben játszott Uruguay, nagy helyzetet nem tudott kialakítani, míg az olaszok foggal-körömmel védekeztek. A nyomást azonban nem bírták el, és egy szöglet után Godin fejese utat talált az olasz kapuba, így tíz perccel a vége előtt a kiesés szélére sodródott a négyszeres világbajnok olasz csapat.
Pirlóék minden energiájukat mozgósították - az utolsó másfél percben már Buffon is
csatárt játszott -, ám nem tudták bevenni Muslera kapuját. Az első az utolsó ellen. Na de ebben a sorrendben? Ki gondolta volna? A pofozógépnek titulált Costa Rica a futballnagyhatalom Anglia elleni találkozót már biztos továbbjutóként várta, míg a "Háromoroszlánosok" abban a tudatban vágtak neki a találkozónak, hogy történelmet írnak, amennyiben úgy esnek ki, hogy nem szereznek legalább egy pontot a brazíliai torna csoportkörében.
De ki vágyik arra, hogy negatív szereplőként kerüljön be a történelemkönyvekbe… Bár lehet, hogy ezt az angoloknak nem mondták? Az első negyedórát elnézve egészen biztos, hogy ezt nem közölték velük, hiszen egyetlen kaput eltaláló lövést sem jegyezhettünk fel, bár ez a másik oldalra is igaz volt.
Az első komolyabb lehetőség a Costa Rica-iak előtt adódott a 24. percben, azonban Borges távoli lövését Foster a kapufára tudta tolni. Az erre a mérkőzésre Cahill és Sturridge kivételével teljesen kicserélt angol válogatott mindent megtett, hogy legalább megszépítse a búcsút, ám ez csak félig jött össze, hiszen ugyan nem kaptak ki Costa Ricától, ám legyőzni sem tudta a kis közép-amerikai válogatottat.
Ki gondolta volna a sorsolás pillanatában, hogy a csoportküzdelmek befejezésekor a két európai csapat, Olaszország és Anglia számára ér véget a világbajnokság, míg a lesajnált Costa Rica csoportelsőként, veretlenül menetel tovább a legjobb 16 közé.