Nem sértette Szakály Sándor emberi méltóságát és jó hírnevét, hogy az állami alapítású Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójaként tett, az 1941-es kamenyec-podolszki deportálást "idegenrendészeti eljárásnak" értékelő kijelentését Krausz Tamás történész élesen bírálta - állapította meg csütörtöki, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék. Az ítélet egyúttal elutasította a kereset azon részét is, amelyben Szakály 800 ezer forintos nem vagyoni kártérítést követelt az őt ért sérelmek miatt. A perben - amelynek nem Szakály nemzetközi botrányt kiváltó kijelentésének értékelése volt a témája - hozott ítélet azt jelzi: a főigazgatónak tűrnie kell a bírálatot, amely ez esetben nem volt túlzó. Krausz az ítélethirdetés után azt nyilatkozta az atv.hu-nak, fontos volt ez az igazságos bírói döntés Magyarországon, ahol ma már hézagos a szólás- és sajtószabadság.
Ismert, Szakály egészen új megközelítésben beszélt néhány fontos történelmi eseményről az MTI által január 17-én közölt interjúban. Utalt például arra: több történész szerint 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt a zsidók első deportálása a 2. világháborúban Magyarországról, de szerinte "ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető", mert azokat toloncolták ki, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal.
Kijelentését nemcsak a történészek, de a szélesebb nyilvánosság - sőt nemzetközi fórumok - is elítélték. Ezen éles bírálatok egyikét január 19-én az ATV Szabad szemmel című műsorában fogalmazta meg Krausz Tamás történész, aki úgy kommentálta Szakály szavait, hogy "a magyar történetírásban ilyen álláspont nincs, ezért ez szélsőjobboldali politikai provokáció, ami relativizálja a holokausztot." Szakály erre beperelte Krauszt. Nem tudni, miért csak őt, miközben a szakmából és laikusoktól is kapott hasonló véleményt.
Ungváry Krisztián történész például úgy reagált az "idegenrendészeti intézkedés" szóhasználatra, hogy "a tettesek csakugyan így nevezték", de szerinte ha ilyen egyoldalúan közelítünk történelmi tényekhez, akkor a "málenkij robotot" is lehetne munkaerő-átcsoportosításnak nevezni. Randolph L. Braham világhírű holokausztkutató Szakály kijelentése miatt visszaadta magas magyar állami kitüntetését, Karsai László pedig úgy kommentált: az antiszemita szélsőjobboldal szóhasználatát alkalmazó Szakály kormányzati szintre emelte a vészkorszak relativizálását.
Miközben például Semjén Zsolt KDNP-elnök és miniszterelnök-helyettes védelmébe vette Szakályt, a DK holokauszttagadás miatt feljelentést tett ellene. De - mások mellett - Szakály "történelemszemlélete" volt az oka annak is, hogy a Mazsihisz "bojkottálja" a holokauszt-emlékév kormányzati eseményeit, és a főigazgató lemondását követelte. Szakály - aki amúgy "vitéz" is, mivel tagja a Horthy-kultuszt ápoló Vitézi Rendnek - utóbb bocsánatot kért ugyan kijelentéséért, de jelezte, hogy nem mond le.
Fischer a Szabadság téren vezényel
A Szabadság téren a '44-es német megszállási emlékmű elleni tiltakozó akciókon többször felcsendült már az Örömóda; az EU himnuszát ma este Fischer Ádám karmester dirigálja alkalmi énekkarának a téren. "Mindenkinek azt kell csinálnia, amihez ért: az orvosnak gyógyítania, a tanárnak tanítania (...) én vezényelni fogok" - ígérte.
A majdnem kész szobrot - amelynek befejezéséről és átadásáról a lejárt határidő ellenére nincs hír - "elátkozott emlékműnek" nevező civilek tegnap az Élet menete és a Mazsihisz vezetőinek címzett nyílt levelet tettek közzé, melyben bírálták a két szervezet vezetőit, amiért a tiltakozásokon nem képviseltetik magukat. "Sorra kaptuk Önöktől az elutasításokat, a kibújásokat". Felszólították a két szervezetet, hogy "viselkedjenek és cselekedjenek a meggyilkolt zsidó áldozatok emlékéhez méltó módon, ne kollaboráljanak a hatalommal".
Az MSZP pedig arra szólította fel az V. kerületieket, hogy június 26-án menjenek el Rogán Antal utolsó polgármesteri fogadóórájára, és szembesítsék a "hazug emlékművel".
