Irán;Irak;olajfinomító;Hasszan Rohani;Szíriai Iszlám Állam;

Egyelőre kevéssé elszántak az iraki hadsereg tagjai FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD

- Irán bevonulna Irakba

Szerdán is tovább folytatódtak a harcok Irakban, ahol az Iraki és Szíriai Iszlám Állam (ISIS) nevű szélsőséges iszlám fegyveres csoport mind nagyobb területekre, fontos iparvárosokra próbálja meg kiterjeszteni befolyását. Hasszan Rohani iráni elnök nem zárta ki a katonai beavatkozást a szomszédos országban.

Az iraki harcok az ipari központokra is kezdenek átterjedni. Az ISIS stratégiája nyilvánvalóan az, hogy a gazdaság bázisainak számító városokat, gyárakat támadjon, hogy így kényszerítse térdre az iraki kormányt. A dzsihadisták támadást intéztek az ország legnagyobb olajfinomítója ellen. Be is hatoltak a Baidzsiban található olajfinomító komplexumba. Több gyártóegységet vontak ellenőrzésük alá - állították szemtanúk.

A bagdadi vezetés rémálma válna valóra, ha az iszlám szélsőségesek már olajtermelésre is képesek lennének. A létesítményt kedden be kellett zárni. Már múlt héten megkezdték a külföldi szakértők, mérnökök kimenekítését. Az olajfinomító Bagdadtól mintegy 200 kilométerre található. Baidzsi városában körülbelül 200 ezren élnek.

Az iraki válság kapcsán komoly regionális konfliktus fenyeget. Hasszan Rohani iráni elnök azt közölte, Teherán mindent megtesz, hogy megvédje a síita szent vallási helyeket, beleértve a katonai beavatkozást is. Mint az állami televízióban, elhangzott beszédében fogalmazott, sok önkéntes áll készen arra, hogy megvédjék az emlékhelyeket "a nagyhatalmaktól, lakájaiktól, a gyilkosoktól és a terroristáktól".

A szunnita szélsőségesek szerint a síiták "eretnekek" ezért szamarrai, nadzsafi és kerbalai szent helyeik lerombolásával fenyegetőztek. Ali al-Szisztani, Irak síita vallási vezetője már múlt héten felszólította a vallás híveit, fegyverrel védjék meg a vallási centrumokat. Egységre szólítottak fel magas rangú szunnita és síita vallási vezetők Irakban. Figyelmeztettek arra, meg kell védeni az országot, s meg kell őrizni szuverenitását.

Hozzátették, mindent el kell követni azért, hogy elsimítsák a vallási közösségek és nemzetiségek között kialakult vitákat. Kedvező fejleményként értékelték a korábban feloszlatott bagdadi parlament volt elnöke, a szunnita Oszama al-Nudzsaifi és a síita kormányfő, Nuri al-Maliki között létrejött találkozót.

Az ISIS alakulatai bizonyos településeken alig ütköznek ellenállásba. Előrenyomulásuk miatt Nuri al-Maliki kormányfő több magas rangú parancsnokot és tiszteket váltott le. Köztük van Mahdi al-Garravi, Ninive főparancsnoka is. A város Moszul közelében található. Ez utóbbi település elfoglalása volt az iszlám fundamentalisták első "nagy dobása".

Kedden 18 iraki katona holttestére bukkantak a Bagdadtól 110 kilométerre, északra található Szamarrában. Több jel utalt arra, hogy kivégezték őket. Bakubában az al-Ahad nevű televíziós csatorna egy iraki operatőrével végeztek. Bűne az volt, hogy beszámolt az ISIS előrenyomulásáról.

Az Egyesült Államok úgy véli, bizonyos jelek arra utalnak, hogy kezd némiképp megerősödni az iraki hadsereg. Washington arra alapozza ezt, hogy egyre több síita csatlakozott az iraki hadsereghez. Bagdad környékén megerősítették az ellenállást - közölte John Kirby, a Pentagon szóvivője.

Az amerikai hadsereg egyelőre nem kíván légitámadást indítani az ISIS állásaival szemben. A dzsihadisták igen mozgékonyak, nehéz nyomon követni őket - hangzik az indoklás. Az ISIS előrenyomulása miatt félő, hogy polgárháború tör ki a síita és a szunnita lakosság között. Az Orvosok Határok Nélkül szervezet becslései szerint Irakban már 1,2 millió ember volt kénytelen elhagyni lakhelyét. A helyzet napról napra válik mind drámaibbá.

Milyen hozadéka lehet a minisztériumok szétszórásának?