Orbán Gábor szerint a törvényjavaslat megfelel az alaptörvényben lefektetett adósságszabálynak. Az NGM számításai szerint a paksi bővítés - amelynek a finanszírozásához ez a hitelkeret rendelkezésre áll majd -, olyan ütemben keletkeztet költségeket, hogy a csökkenő adósságpálya ezzel együtt is fennmarad.
Szűcs Lajos (Fidesz), a bizottság alelnöke azzal érvelt a hitelszerződés mellett, hogy a paksi bővítés olyan beruházás, amely vagyonnövekedést hoz Magyarország számára, és "így a vagyonnövekedés és az államadósság növekedés egy egyensúlyi helyeztet fog teremteni". Úgy vélte, a paksi beruházást nem lehet összehasonlítani a Bajnai-kormány által a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól felvett hitellel, hiszen abból nem következett vagyonnövekedés.
Burány Sándor szocialista politikus, a bizottság elnöke erre reagálva elmondta, hogy az IMF hitel felvétele - amíg nem hívták le az egyes részleteket, addig - a készpénzvagyont és tartalékokat növelte, és a hitelnek köszönhetően erős forinttal sikerült átadni a kormányzást 2010 tavaszán; az euró például akkor a 265-275 forint közötti sávban mozgott. A törvényjavaslatot a kormánypárti képviselők kilenc igen, és az ellenzékiek három nem szavazatával a bizottság az Országgyűlés elé terjeszti.
A Greenpeace megbízásából készített, kedden közzétett Szonda-Ipsos által elvégzett nemzetközi közvélemény-kutatás szerint viszont a magyarok 59 százaléka elutasítja, hogy orosz hitelből, orosz nagyvállalatok bevonásával épüljön meg Paks 2. A megkérdezettek 87 százaléka azt szeretné, hogy Magyarország elsősorban tiszta forrásból származó energiát használjon – tudatta a Greenpeace.
