Az előző kormányzati ciklusban összesen 313 törvényjavaslat szerepelt a kormányzati programokban. Ez ülésszakonként átlagosan kb. 39 törvényt jelentett. Természetesen, ahogy azt a Policy Agenda korábbi elemzéseiben is bemutatta, a kormány gyakran túlvállalta magát egyes területeken, és a saját maga jogalkotási tervét nem betartva, több feladatot sem valósított meg. Igaz több olyan törvény is volt, amelyet váratlanul vett elő a kabinet.
Nemzetközi szerződések nélkül a kabinet előterjesztésében 415 törvényt fogadtak el az előző ciklusban, amely ülésszakonként kb. 52 törvényt jelentett.
A most beterjesztett törvényalkotási program szerint ősszel a kormány 17(!) törvényt akar elfogadtatni a parlamenttel. Ebből 4 kezdeményezés jogharmonizációs célú, illetve szintén 4 törvényjavaslat a költségvetés elfogadásához kapcsolódik, azaz „kötelező” eleme az őszi ülésszaknak.
Az elmúlt négy évre visszatekintve két ülésszak volt, amikor a kormány ennél kevesebb törvényjavaslatot tervezett előre. 2011. tavasszal az Európai Unió soros elnöki posztjának a betöltése miatt, szándékosan akarta a kormány mentesíteni az országgyűlést a törvényalkotási munkától. Ezen kívül a most tavaszi ülésszakon terveztek előre 2 törvényjavaslatot, mivel nagyon kevés alkalommal ült össze a parlament a választások előtt.
A kevés törvényalkotási kezdeményezés azért is meglepő, mivel négy tárca - a minisztériumok majdnem fele - egyáltalán nem kapott feladatot. Köztük olyan megaminisztériumok, mint a Lázár János vezette Miniszterelnökség, vagy az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A kevés jogalkotási feladat azt is jelenthetné, hogy a fülkeforradalom után legalább a jogalkotás területén egy konszolidációs időszak következik. Látva az új parlament megalakulása óta eltelt időszakot, erre nem érdemes számítani.
Könnyen lehet, hogy az önkormányzati választások előtt, még munkaterv szintjén sem akarja a kormány megmutatni, hogy mire készül. Erre utal az is, hogy a jogalkotási tervben már most azt jelezte a kabinet, hogy szeptemberben várhatóan felül fogják vizsgálni a programot, és kiegészíthetik azt.
Ez a eljárás még egy alakuló kabinettől is szokatlan lenne, mivel azt a képet mutatja, hogy nem készültek fel a kormányzati feladatokra, és nincsenek elképzeléseik. A kormányzást folytató politikai erő részéről viszont ez annak a jele, hogy az önkormányzati kampány miatt nem akarnak támadási felületet adni idejekorán. A kiszámítható jogalkotási munkának mindenesetre sokat árt, hogy nem átlátható még a kormány munkája sem.