A Ta Nea állítása szerint a BND kiterjedt lehallgató hálózatot épített ki. A „Németek lehallgatnak bennünket” című írás egy meg nem nevezett dokumentumra hivatkozik. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint ugyanakkor a lap egyik forrása Niko Härtnig német ügyész lehet, aki vádat akart emelni a BND email-megfigyelési programja ellen. Erőfeszítéseit azonban nem koronázta siker.
Az írásra gyorsan reagált az athéni külügyminisztérium, amely figyelmeztetett arra: „barátok között léteznek bizonyos együttműködési szabályok”. A dokumentum hozzátette, a német kormány éppen ezekre a szabályokra hivatkozott, amikor az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatásai ellen tiltakozott.
A német kormány is gyorsan reagált a görögök intésére. Georg Streiter kormányszóvivő-helyettes cáfolta a Ta Nea cikkét megjegyezve, hogy a BND az említett országokkal kicseréli információit. Nem arról van szó, hogy a német hírszerzés kémkedne ezen államok után.
A német-görög viszony a gazdasági válsággal mérgesedett el. Görögországban sokan Berlint, illetve Angela Merkel kancellárt teszik felelőssé az országban elfogadott kemény megszorítások miatt, melynek nyomán zuhant az életszínvonal az országban. Korábban Hitler-bajusszal ábrázolták a német kancellárt egyes görög lapokban. Az utóbbi évben ugyan enyhült a két ország közötti feszültség, ám Görögországban még az idei évben is felmerült annak a lehetősége, hogy kártérítést követeljenek Németországtól a második világháború alatt az ország területén elkövetett rémtettek miatt.