Az építőipar 2005 óta a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének (GDP) mintegy 4–5 százalékát állítja elő. A két építményfőcsoport volumennövekedése 2013-ban hasonlóan alakult: az épületek építése 10,4, az egyéb építmények építése 8,6 százalékkal emelkedett. Az előbbié elsősorban az ipari épületek építésével függ össze, miközben a lakásépítések tovább csökkentek. Az egyéb építményeknél a fellendülés a közlekedési infrastruktúra fejlesztésén végzett munkákból adódott. Az elemzők hangsúlyozzák, az infrastrukturális beruházások 90-95 százaléka uniós forrásokból valósult, valósul meg.
Az építőiparban az év végi szerződésállomány - a 2011-es rendkívül alacsony bázishoz képest - 2012 végére mintegy 32 százalékkal bővült, 2013-ban pedig további 65 százalékkal emelkedett. Az építőipar termelői árai 2013-ban 1,9 százalékkal emelkedtek az előző évihez képest, meghaladva az ipari termelői árak 0,7 százalékos, illetve az infláció 1,7 százalékos mértékét. Az építőiparban működő vállalkozások száma évek óta csökken - a rendelkezésre álló legfrissebb adat szerint - 2011-ben a számuk 64 ezer volt, 10 ezerrel kevesebb a 2005. évinél - áll a KSH jelentésében. A múlt év végén az építőiparban 93 ezer regisztrált vállalkozás volt, mintegy 2 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. Az építőipari főtevékenységet folytató új társas vállalkozások száma 0,9 százalékkal emelkedett az előző évihez képest, miközben 13,8 százalékkal kevesebb társas vállalkozás szűnt meg.
Az ágazat teljesítményét keresleti oldalról továbbra is elsősorban a hazai megrendelők - főként az állam -, a vállalati és a háztartási szektor építési igényei határozzák meg.
Az EU 27 tagországának átlagában 2013-ban 2,3 százalékkal mérséklődött az építőipar termelési volumene.