Az ENSZ felmérése szerint több százezer magyar alultáplált, és sok éhező gyermek van az országban. Ezen kíván segíteni a 2005-ban alakult MÉbE nonprofit szervezet, amelynek célja, hogy az információgyűjtés és publicitás eszközeivel kapcsolatot teremtsen az országban felhalmozódó élelmiszer-feleslegek és az arra rászorulók között, ezzel elősegítse a szegénység, az éhezés és az alultápláltság csökkenését. Az egyesület 2006 óta teljes jogú tagja lett az Európai Élelmiszerbankok Szövetségének.
Indulásuk óta összesen több mint 33 ezer tonnányi élelmiszert osztottak szét az országban, 12 milliárd forint értékben, amelyek civil szervezeteken és önkormányzatokon keresztül több mint 200 ezer emberhez jutottak el. A lakossági élelmiszer-hulladék értékét hazánkban a 200 milliárd forintra becsülik évente, míg az élelmiszer-pazarlásból és veszteségből eredő kár több mint 1 millió tonnát tehet ki. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közreműködésével 2014 márciusában fórumot indított az élelmiszer-pazarlás és veszteség csökkentése érdekében.
Cseh Balázs, a MÉbE elnöke érdeklődésünkre elmondta: a fórum létrehozásának és működtetésének fő célkitűzése a magyarországi élelmiszer-hulladék mennyiségének felmérése, mivel nem tudható pontosan, hogy Magyarországon milyen mértékű az élelmiszer-pazarlás és az ebből származó veszteség. Ezután következik az érdemi munka, amelyben kiemelt szerepet kap a szemléletformálás és a jó gyakorlatok bemutatása.
Ezért várják, hogy a fórumhoz csatlakoznak az ügyért tenni szándékozó szervezetek és vállalatok. Kifejtette: tapasztalatuk szerint egyre több intézmény, vállalat, szervezet vállal segítő szerepet Magyarországon a pazarlás és a veszteségek mérséklése érdekében. Ha az érintett szereplők közösen tudnak tenni az ügyért, az hatékonyabb. Ezért van szükség a fórumra, az összefogásra.
A két hónapja meghirdetett fórum jelenleg az előkészítő szakaszánál tart. A megkeresett élelmiszer-kereskedőknél és gyártóknál "belső jóváhagyáson" vannak a felajánlások. Úgy tervezzük, hogy ez az előkészítő szakasz szeptemberig lezárul, és utána workshopokat rendezünk, amelyeken a konkrét felajánlásokat összesítjük - közölte Cseh Balázs. Hozzátette: ha 10 cég lesz ott akkor sem lesznek szomorúak, ha 20-an annak még jobban örülnek majd. De ezek nem konferenciák, nem információkat akarunk megosztani a pazarlás iránt érdeklődőkkel, hanem ténylegesen adni szándékozókat várunk ezekre az alkalmakra.
E témában ütköznek a karitatív-szociális és az élelmiszer-biztonsági szempontok. Érthető, hogy a VM és az élelmiszer-biztonsági hivatal az emberek egészsége érdekében a maximális biztonságra és a kockázatok mérséklésére törekszik a termékek szavatossági lejáratával kapcsolatban. Ám az éhező rászorulók vállalnák ezt a kockázatot.
Jelenleg a kockázatvállalásban a rendszer a túlbiztosítottság felé billen. De semmiképpen sem szeretnénk hatóságellenesek lenni. Ugyanakkor az EU-ban is tapasztalható a szabályok lazítása felé történő elmozdulás - hangsúlyozta az egyesület elnöke.
Kifejtette, hogy pontos adatok nincsenek sem világszerte, sem itthon, hogy mennyi élelmiszert dobunk ki. A becslések szerint globálisan évente 1,3 milliárd tonna felesleg keletkezik az élelmiszerláncban, ez az érték a termeléstől számítva a tányérra kerülésig értendő. Ebbe az összegbe beleszámítanak a mezőgazdasági szektorban az aratásnál elhullott búzaszemek, valamint a gyorséttermi láncok kidobott hamburgerei is, amelyeket nem értékesítenek az előállítástól számított egy-két óra elteltével.
Két éve indult a négy éves európai uniós "Fusion project", aminek célja, hogy az unió statisztikai hivatalával, az Eurostattal együttműködésben egy mérési módszert alakítsanak ki, ami beépíthető a nemzeti statisztikai rendszerekbe. Ennek 2016-2017-ben várható kézzel fogható eredménye - közölte Cseh Balázs.
A MÉbE elnöke rámutatott: az utóbbi években nagyobb hangsúlyt kap az Európai Unión belül az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem ügye. Ezzel függ össze az a holland-svéd kezdeményezés is, amely egyes élelmiszereknél javasolja a minőség-megőrzési idő kötelező feltüntetésének eltörlését. Az érv az, hogy így csökkenthető lenne a jelentős mértékű élelmiszer-pazarlás.
A VM szerint Magyarország általánosságban egyetért a felvetéssel. A kezdeményezés a jelenleg hatályos jogszabályi előírások felülvizsgálatát kéri, és azt, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki konkrét intézkedési javaslatokat az említett ügyben.
A közelmúltban kidobásra szánt alapanyagból készült ételeket kínáló vendéglő nyílt Koppenhágában az élelmiszer-pazarlás elleni harc jegyében. Az új étterem azért nem a kukákban turkálva szerzi be az alapanyagokat, hanem élelmiszerboltoktól: azokat az árukat szedik össze, amelyeket az üzletek kihajításra szántak.
Magyarországon - egy néhány évvel ezelőtti statisztika szerint - a lakosság átlagosan évente több mint 160 ezer forintot költött élelmiszerekre, aminek jelentős része, körülbelül 16 ezer forint értékű áru a szemétben végezte. Országosan 400 ezer tonna, vagyis háztartásonként évente 100 kilogramm ennivaló ment a kukába. Az Európai Bizottság adatai szerint, az uniós háztartások által megvásárolt élelmiszerek 25 százaléka kerül a hulladékok közé.
