Ma tartja alakuló ülését a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) országos küldöttgyűlése, amely egyúttal megszavazza - eddig a nyilvánosság elől eltitkolt - alapszabályát és megválasztja tisztségviselőit. Az NPK 125 küldöttjét a május 12. és 14 között zajló online szavazáson választotta meg az azon résztvevő alig 15 ezer pedagógus, vagyis az államosított közoktatási intézményekben dolgozó tanárok mindössze 10 százaléka. A részvételi arány nem véletlenül alakult így, hiszen - mint megírtuk - az NPK Előkészítő Bizottsága lényegében semmilyen választásra buzdító, a kar szerepét, jelentőségét ismertető kampányt nem folytatott az iskolákban, pusztán a honlapján közölt információkat a voksolásról. Ennek ellenére a köznevelési törvény alapján ez a szervezet reprezentálja majd a pedagógusokat például a kormánnyal folytatott egyeztetéseken, és a kar "véleményezheti" az oktatáspolitikai intézkedéseket. Utóbbi szerepében valószínűleg "megengedőbb" lesz a két legnagyobb pedagógus-szakszervezetnél, amelyek az utóbbi négy évben folyamatosan bírálták az orbáni oktatáspolitikát, többször fenyegettek sztrájkkal is. Szakszervezeti tisztségviselő nem lehet az NPK tisztségviselője is egyben, ezzel politikailag "sterilizálják" a kart, amelynek minden tanár automatikusan, kötelezően a tagja.
A tanárok zúgolódását a tavaly szeptemberben hatályba lépett pedagógus életpályamodell eddig sikeresen kezelte. Bár az ennek részeként a korábbi években beígért, 2011-ben a köznevelési törvénybe is beleírt bértömeg-emelésnek csak a 60 százalékát hajtották végre 2013 szeptemberében, a kevesebb végzettséggel és szolgálati idővel rendelkező tanárok keresete érezhetően emelkedett. Egy tavaly augusztusi kormányrendelet értelmében az illetményalap (a mindenkori minimálbér végzettség fokához kötött százaléka) 2016-ig folyamatosan, tanévről tanévre emelkedik - vele párhuzamosan elvileg a minimálbér is emelkedhet -, de a béremelés mértéke így is rendkívül aránytalan. Az eduline.hu számításai szerint például idén szeptembertől a legrosszabbul a középfokú végzettségű gyakornokok járnak - bár ilyen pedagógusból nem sok van, a legtöbb tanári pozícióhoz ma már legalább alapszakos, tehát főiskolai szintű végzettség kell -, nekik mindössze bruttó 406 forinttal emelkedik a bérük. Az alapszakon végzett kezdő pedagógusoké 5, a mesterszakon végzetteké 8 ezer forinttal nő. Jól járhatnak viszont jövő januártól azok a legalább 14 éve dolgozó, szakvizsgázott tanárok, akik jelentkeztek a minősítési eljárásra, és bekerülnek a Pedagógus II. kategóriába (jelenleg minden tanár a Pedagógus I.-ben van, végzettségtől, szolgálati időtől függetlenül). Illetményalapjuk így magasabb szorzót kap, emiatt például egy 18-20 éve dolgozó, egyetemi végzettségű tanár alapbére bruttó 289.563 forint lesz, 263.240 forint helyett.
Még nem a béremeléseknek tudható be, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a most záruló tanévben a pedagógusok számának évek óta tartó csökkenése háromszázalékos növekedésre váltott. Akik tavaly szeptemberben lettek tanárok, egyetemi-főiskolai tanulmányaikat legalább 3-4 évvel ezelőtt kezdték meg, pályaválasztásukban az életpályamodell még nem játszhatott szerepet. Egyelőre elmaradtak viszont azok a drasztikus elbocsátások, amelyeket a 2011-ben kiszivárgott minisztériumi háttértanulmány vetített elő. Bár tavaly több száz tanárt kényszernyugdíjaztak, egyebek közt a tankötelezettség korhatárának csökkentése és a szakképzés átalakítása miatt 2015-ig több, mint tízezer pedagógus elbocsátásával számolt. Az életpályamodell egyébként a fizetések mellett a tanárok egy főre jutó munkaterhelését is növeli, így nem elképzelhetetlen, hogy az őszi önkormányzati választások után elkezdődnek a leépítések.
