Tóth Bertalan és Szakács László közösen tartott pécsi sajtótájékoztatójukon azt vélelmezték, hogy a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-t, a pécsi önkormányzatot és Magyarországot is kár érte, mert feltételezésük szerint jogalap nélkül védette le a Zsolnay márkanevet az USA és az Európai Unió szabadalmi hivatalainál a Swiss Art Kft. Tóth szerint, a cég akkor is Zsolnay márkanévvel forgalmazhatna termékeket, ha azok nem is a manufaktúrában készülnének. A politikus kijelentette: a pécsi önkormányzat és a Zsolnay gyár többségi tulajdonosa között fennálló szindikátusi szerződés egyértelműen rögzíti, hogy a Zsolnay márkanévvel, mint védjeggyel kapcsolatos bármilyen jogi lépést csak a gyárat működtető Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. közgyűlésének jóváhagyásával lehetne megtenni. Ez a felhatalmazás nem történt meg a képviselő szerint, a magáncégnek nem volt joga levédetni a márkanevet.
Szakács László azt mondta, egy 2005-ös kormányhatározat is kimondja, hogy a Zsolnay márkanevet kizárólag a manufaktúra vagy a pécsi önkormányzat védetheti le, s minden ezzel kapcsolatos ügyletről tájékoztatni kell a kormányt. Úgy vélte, hanyagság történt a manufaktúra vagy a kormány részéről, hogy a 2013-ban elindult, s lezajló védjegybejegyzések mindeddig titokban maradtak. A szocialista országgyűlési képviselők közölték, a társaság tulajdonosa az a Cséplő Petra, aki egyben a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. igazgatósági elnökeként is dolgozik, és a manufaktúra többségi tulajdonosának felesége. Cséplő Petra nem kívánt nyilatkozni.
Az igazgatóság elnöke még szerdán az Új Dunántúli Naplónak elismerte, hogy levédette a Zsolnay márkanevet cége, a Swiss Art Kft. részére, de azt határozottan cáfolta, hogy „csalárd szándékból” tette volna. Azt állította, hogy kifejezetten amiatt döntöttek a lépés mellett, mert úgy érezték, jelenleg csak így tudják megvédeni a nevet, mert szerint egy gazdasági érdekcsoport folyamatosan a gyár hitelének rontásán munkálkodik.
