Az áprilisban megszerzett, ismételt kétharmados parlamenti többség birtokában a Fidesz megengedte magának azt, hogy - akárcsak 2010-ben - ne készítsen középtávú gazdasági kormányprogramot. Ehelyett a pártelnök, régi-új miniszterelnök korábban kijelentette: "majd folytatjuk!" Pénteki rádióinterjújában sem hazudtolta meg magát, szavaiból világosan kiderült, hogy konok következetességgel halad majd harmadik kormánya is azon az úton, amelyről már az előző parlamenti ciklusban kiderült, hogy legfeljebb ideig-óráig képes fenntartható pályán tartani a magyar gazdaságot.
Orbán Viktor szeretné, ha a mostani kormányzati ciklusban 10 százalék alá csökkenthetné az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadót (szja). A rendkívül alacsony adómértéket a lapunk által megkérdezett Katona Tamás irreálisnak tartja. A közgazdász egyetemi tanár meggyőződése szerint az adócsökkentés irreális, mert nincs meg a forrása. Ugyanakkor - emlékeztetett a szakember, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is igen óvatosan fogalmazott legutóbbi nyilatkozatában az egy számjegyű, egykulcsos szja-t illetően. Katona Tamás megfogalmazása szerint mindez csak a misztikum világában értelmezhető, ennek ellenére nem zárta ki, hogy a kormány megvalósítja, esetleg úgy, hogy 2018 elején bevezetik, a következményeit pedig a következő kormányra hárítják. Szakértők szerint az szja ilyen mértékű csökkentése 600 milliárd forintot vonna ki a gazdaságból. Orbán Viktor ugyanakkor a rádióinterjúban kifejtette: a jövedelemadó-csökkentéshez a mai 2-4 százalékos helyett tartósan 4-6 százalék közötti gazdasági növekedés kell, amit a kormányfő nem tart lehetetlennek. Katona Tamás viszont úgy véli, hogy valóban lesz gazdasági növekedés a harmadik Orbán-kormány időszakában, akár a GDP 7-8 százalékára is rúghat az izmosodás mértéke, igaz nem éves átlagban, hanem négy esztendő alatt. De ezt a kormányzati körökben is tudják - mondta az egyetemi tanár, mert az áprilisban Brüsszelnek elküldött konvergencia-program is éves átlagban 2 százalék körüli növekedéssel számol.
A kormányfő nem hagyott kétséget afelől, hogy, hogy amíg ők kormányoznak, biztosan kell szektorális különadót fizetni Magyarországon, mert “a mi felfogásunk az, hogy akinek extra magas jövedelme van, annak többet is kell vállalnia a közterhekből”. Katona Tamás véleménye szerint a gazdaság nagyobb mértékű növekedésének egyik gátját éppen a különadók képezik. A bankadó, tranzakciós adó tekintetében a befektetők nem számítottak arra, hogy erről az összegről könnyedén lemondana a kabinet - mondták az Equilor elemzői. Ugyanakkor a távközlési szektorral kapcsolatban voltak olyan hírek, hogy nagyobb fejlesztésekért cserébe esetleg mérséklődhetett volna a közműadó vagy a telefonadó. A mostani bejelentés után már ez sem látszik lefutott meccsnek.
Az erre a ciklusra szóló legfontosabb személyes elkötelezettségének Orbán Viktor a teljes foglalkoztatottság kialakítását nevezte. Azt mondta, 2018-ra szeretnék elérni, hogy mindenki, aki dolgozni akar, találjon is munkát, és így a saját erejéből tarthassa el magát. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a következő időszakban nőni fog a kormány közmunkaajánlatának mérete és szervezettsége, mert – különösen válság idején – mindig lesznek olyanok, akik a piacon nem kapnak munkát. “Mi nem kompenzálni akarjuk az embereket azért, mert nincs munkájuk, hanem munkalehetőséget akarunk nekik teremteni” – érvelt a kormányfő. Ezzel szemben a tény az, mondta Katona Tamás, hogy a közmunkára szánt források elfogytak. Bár a statisztika kedvéért napi két órás foglalkoztatottsággal akár növekedhet is a létszám.
Matthew Dalton cikkét szemlézte közleményben a nemzetgazdasági tárca. Mint írták, úgy tűnik, bejön Nagy-Britannia és Magyarország unortodox gazdaságpolitikája. A két ország az Európai Unió legjobban teljesítő tagállamai közé tartoznak - írta Matthew Dalton a The Wall Street Journalban.
Az Európai Unió olyan gazdasági ortodoxiát tett magáévá, amit a költségvetési fegyelem, az inflációellenes monetáris politika és a gazdasági ügyekbe való korlátozott kormányzati beavatkozás jellemez. Ez ellen a legutóbbi években két ország intézett kihívást: Nagy-Britannia és Magyarország, melyek jelenleg az Európai Unió legjobban teljesítő tagállamai közé tartoznak. Egyik ország sem tagja az eurózónának, s mindkét állam kormánya - több más európai országgal egyetemben - úgy látja, hogy az Európai Bizottság választott képviselői felhatalmazás nélkül akarnak beleszólni belpolitikai ügyeikbe.
Magyarországon Orbán Viktor politikai szövetségeseit ültette a jegybanki vezetésbe - állapítja meg a WSJ szerzője. A jegybank politikája gyökeres fordulatot vett, májusban a Magyar Nemzeti Bank az egymást követő 22. alkalommal csökkentette az irányadó kamatot. A cikk felidézte, hogy a kormány több mint 230 ezer embernek kínált munkát a közmunkaprogram keretében, aminek következtében 3 százalékkal 8 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta.
A WSJ egyébként a napokban a reklámadóval és a magyar médiahelyzettel is foglalkozott, arról a kormány nem adott ki közleményt, és nem is reagáltak rá.
