Magyarország;német sajtó;

- Támogatás csak politikai rokonszenv esetén

Magyarországon sokasodnak az Orbán-kormány mindenhatósági igényére utaló jelek – írta Stephan Löwenstein a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerdai számában.

A FAZ Támogatás csak politikai rokonszenv esetén című cikkében úgy vélekedik a Földművelésügyi és a Honvédelmi Minisztérium vidékre költöztetésének tervéről,  hogy az elképzelés decentralizációt jelez, más fejlemények viszont központosításra utalnak, köztük a Miniszterelnökség "felértékelése" a kormányzati szerkezetben.
 Felidézte, hogy az uniós támogatások felügyeletének áthelyezése a Miniszterelnökségre vitához vezetett Brüsszellel, de van egy másik konfliktus is, a Norvég Civil Alap támogatásai körüli vita, amely "alapvetőbbnek és mélyrehatóbbnak tűnik". Az európai ügyekért felelős norvég miniszter nyilatkozatát idézve kiemelte, hogy Oslo "demokráciapolitikai aggodalmak" miatt függesztette fel a támogatásokat, ami a források elosztása feletti jogosultság kérdésénél "jóval túlmutatóbb aggályokra" utal.
 A Süddeutsche Zeitung Ajándék mellékhatásokkal címmel közölte Cathrin Kahlweit írását, aki a Norvég Civil Alap körüli ügyet ismertetve úgy vélekedett, hogy "furcsa és nagyon átpolitizált" vitáról van szó. A felek álláspontját bemutatva megjegyezte, hogy az úgynevezett problémás szervezetek listáján szereplő civil szervezetek "gúnnyal és szarkazmussal" reagálnak a kormány eljárására.
 A Die Zeit Orbán hadjárata a baloldal ellen címmel közölt beszámolót, amelyben a norvég alap mellett a tervezett reklámadó és az Origo főszerkesztőjének leváltása körüli ügyet is ismertette a szerző, Michal Kokot. Kiemelte, hogy Orbán Viktor kormányfőnek "nagyobb a hatalma, mint bármikor, de továbbra is igyekszik pórázra fogni a független médiumokat és a civil szervezeteket", és kérdés, hogy vajon "mitől fél".
 Megjegyezte, hogy "a kormány számára mindenki baloldali, aki őt bírálja", és "nem csoda, hogy éppen azokat a civil szervezeteket vette célba, amelyeket a Norvég Alap támogat", hiszen a Freedom House szerint ezeken kívül "nincs már több független szervezet".  Ebben a helyzetben a Fidesz vajon "miért lép fel ennyire idegesen a még megmaradt néhány független szellem ellen?" - vetette fel a szerző, majd kifejtette, hogy a párt "nagy energiát fordított" a kétharmados parlamenti többség biztosítására, de "a választási rendszer átalakítása és a sajtókampány ellenére éppen hogy csak elérte a célját".

 

Néhány nappal Tisza István szobrának budapesti felállítása után Horn Gyula termet avattak Brüsszelben, az Európai Parlament főépületében.