- Rafa, kilencedik Roland Garros győzelme után olyannak láttuk, mint még soha. Meghatottnak...
- Az Australian Open után, ahol megsérült a hátam, nagyon nehéz időszak következett. De a madridi tornát követően már sokkal jobban éreztem magam. A négy legutóbbi meccsemet elvesztettem Djokovics ellen, s most nyernem kellett. Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy egy napon ő is győzni fog itt Párizsban. A napokban betöltöttem 28. életévemet, pontosan tudom, hogy egyre kevesebb lehetőségem maradt újra meg újra megnyerni a Roland Garrost, ráadásul pontosan tudom, a győzelem nem örök. De most még boldogság tölt el: itt van a családom, a párizsi szurkolótábor kedvel engem, felcsendült a spanyol himnusz a tiszteletemre, hát hogyne lennék meghatott.
- A meccs kezdete nem volt valami ideális az ön számára. Mivel magyarázza a fordulatot a második szettben?
- Az első szettben több pontot gyűjtöttem az ő hibáiból, mint az én nyerő ütéseimből. Ezen mindenképpen változtatnom kellett. A második szettben aztán sikerült agresszívabbá válnom, tudtam, hogy ezt a szettet hoznom kell. E nélkül most nem ülhetnék itt ön előtt, kezemben a győzelmi serleggel. De sokat kivett belőlem a torna két hete, különösen a változó időjárás viseltek meg. Előbb hideg volt, majd jött az eső, a végén pedig már hőségben játszottunk. Megvallom, teljesen elkészültem az erőmmel.
- Vasárnapi győzelmével beérte Pete Samprast a megnyert Grand Slam-tornák tekintetében. Jelent ez önnek valamit?
- Nem nagyon szeretem az ilyesféle összehasonlításokat. Számomra a legfontosabb, hogy megnyerjem azt a tornát, amelyiken elindulok. A Roland Garros a legnagyobb világverseny salakon. Itt nyerni, ez az év legfontosabb eseménye számomra. A többi nem számít.
- Novak Djokovics kettős hibával fejezte be a partit. Ez nem von le valamit a győzelem értékéből?
- Adott pillanatban az ember nem fogja fel, hogy az ellenfél kettős hibát vétett. Ez egyébként óriási pech, a sors igazságtalansága, hogy valaki egy Grand Slam-torna döntőjének meccslabdájánál kettős hibát vétsen. Nagyon sajnálom, hogy így történt, de számomra mindegy, hogy így vagy úgy fejeződik be a mérkőzés. Nincs jelentősége.
- Máris jön a következő verseny Halléban. Igaz, immár füvön...
- Igen, ez a legjobb módja a Wimbledonra való felkészülésnek. Tavaly a sérülésem miatt azt kihagytam, most ott kell lennem. Persze vigyáznom kell magamra. Figyelni a fájós térdemre és főleg a hátamra, ami a Roland Garros alatt végig érzékeny volt. A hallei eredmény nem lesz annyira fontos, oda nem feltétlenül győzni megyek. Sokkal inkább azért, hogy kondícióban tartsam magam, és felkészüljek Wimbledonra.
- Salakkirályként mit vár magától a füvön rendezett Grand Slam-tornán?
- Nagyon megtisztelő Wimbledonban teniszezni, hiszen a sportágunk egyik legnagyobb tornájáról van szó. Mivel az elmúlt években ötször játszottam itt finálét, amiből kétszer nyertem is, így talán van esélyem a jó eredményre. Persze, ha nem járok megint úgy, mint tavaly, amikor már az első fordulón sem tudtam túljutni.