Hogyan is hihettük, hogy ha valaki benyújt egy törvényjavaslatot a parlamentnek, az a saját műve? Eddig azt gondoltuk, hogy a képviselő - persze csak ha kormánypárti -, estére hazatérve néhány óra alatt kiötöl, megfogalmaz, formába önt egy indítványt, amit másnap máris a parlament elé lehet terjeszteni, hogy a kétharmad a lehető legrövidebb időn belül megszavazza.
Milyen naívak voltunk! Szerencsére L. Simon László felnyitotta szemünket. Egy interjúban ugyanis elmondta, hogy is megy ez. Ő csak az "irányvonalat" határozza meg (bármit jelentsen is ez), az előkészítésben vesz részt. De nem ő szövegez. Hogy ki? Azt nem mondja meg, de sejteni lehet. Talán nevezzük őket bértollnokoknak, bár fideszes körökben nyilván jobban szeretik, ha "odaadó munkatársaknak" hívjuk őket.
Így persze könnyű. Visszagondolva meg is magyarázza, mitől működött olyan olajozottan már az elmúlt négy évben a törvénygyár. Tegyük fel - persze csak példaképpen -, hogy a kedves vezető álmatlanul forgolódik otthon az ágyában. Aztán hirtelen jön az ötlet, miképpen lehetne jól megszivatni a médiumokat. Veszi a telefont, felhívja a törvényszövegező csapatot, állítsák elő a reklámadóról szóló javaslatot.
Aztán már csak egyik hű fegyverhordozójának - jelen esetben mondjuk L. Simon Lászlónak - kell szólnia, hogy mindjárt beterjeszti, készüljön fel rá, de különösen a sajtó rohamára, mert az persze majd a sajtószabadságot látja fenyegetve. Arra természetesen nem számítanak, hogy még a kormánypárti újságok is a liberális-komenista sajtómunkások uszályába kerülnek, de ez csak fokozza a harci kedvet.
A megbízható fideszesek a jelek szerint így vettek nevükre törvényjavaslatokat és -módosításokat. A módszer kiválóan működött, a szemlélők csak csodálkozhattak, miképpen jelentek meg a legkülönfélébb indítványok egyik pillanatról a másikra, hogy aztán a harmadik pillanatban már lelkes tapsvihar üdvözölje elfogadásukat. Csak arra nem számított senki, hogy egy gyenge pillanatában L. Simon képviselő kikotyogja a nagy titkot. Hogy ami az övé, ahhoz tulajdonképpen semmi köze. Vagy csak szellemileg.
Nem szeretnénk most L. Simon helyében lenni.
