A nagy megoldás a Glt (Goal-line technology) névre hallgat, gyakorlatilag egy óráról van szó, amelybe egy olyan szoftvert építettek, amely 14 tv-kamera (kapunként 7) által rögzített képek alapján ítél. Szédületes a tároló sebessége, másodpercenként 500 képet képes rögzíteni. Amikor a labda túljut a gólvonalon, akkor azonnal vibrációkat küld a játékvezetőknek.
Johannes Holzmüller, a FIFA programigazgatója a Glt riói bemutatóján kijelentette: a tesztek igazolták a rendszer működőképességét, nem befolyásolja semmilyen időjárási körülmény, nem lehet manipulálni, sőt, mivel off-line rendszer működteti, hackerek sem támadhatják meg. A végső szót azonban természetesen a bírók mondják meg.
Holzmüller nem árulta el, hogy mibe került ennek a gólórának a kifejlesztése, az viszont kiszivárgott, hogy a német technológiát Sepp Blatter teljes mellszélességgel támogatta, ellentétben Michel Platinivel. (Igaz, ő a videóbíróknak is esküdt ellensége).
A végső szót azonban természetesen a bírók mondják meg. És bízzunk be, hogy nem lesznek többé a vb-ken olyan örök rejtélyek, mint az 1966-os vb döntő hosszabbításában esett harmadik angol gól, vagy a 2010-es eset, amikor a német-angol meccsen nem adták meg Lampard felső kapufáról lepattanó lövését. És hogy magyar példát is említsünk az 1962-es vb-ről, amikor a csehszlovákok elleni negyeddöntőn 0-1-es állásnál Tichy Lajos lövését mindenki bent látta, kivéve a szovjet Latisev bírót...
