A fideszes politikus - nem mellesleg a nagyhatalmú parlamenti törvényalkotási bizottság elnöke - ezzel új oldalról közelítette meg a leginkább az RTL Klubot sújtó reklámadó kérdését, ám kijelentése legalább annyira szakmaiatlan, és megdöbbentő, mint amikor a Miniszterelnökséget vezető Lázár János úgy "védte meg" a reklámadó ötletét, hogy nekitámadt az új teher ellen tiltakozó RTL Klubnak, mondván, "megzsarolja a magyar politikát", és azt tanácsolta a cégnek, hogy ezzel inkább otthon, Németországban próbálkozzon.
Ugyanakkor Gulyás megközelítése illik abba a sorba, amit Lázár kezdett, ugyanis mindketten valami káros, mégis megtűrt rossznak láttatják a kereskedelmi médiát, amelyet most ugyan jól megadóztatnak, de legalább a bevételt valami szép, nemes célra fordítják - a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint például "gyermekekre, iskolafejlesztésre, oktatási intézmények korszerűsítésére, bővítésére". Azt Gulyás is egyértelművé tette: a Fidesz kiáll az intézkedés mellett, amiről még a héten dönthetnek. Azt is mondta, háttértanulmányok előzték meg a tervezet kidolgozását - talán így is történt, ám az ilyeneket szinte soha nem teszik közzé, mondván: kormányzati döntés-előkészítő anyagok, amelyek nem nyilvánosak.
A tervezett reklámadó ellen egyébként legalább olyan élesen tiltakozik szinte a teljes magyar média, mint amikor 2010 végén tette üres címlapokkal és más eszközökkel a Fidesz tervezett új médiaszabályozása ellen. A reklámadó ellen múlt csütörtökön adásszünetet tartott például több országos tévécsatorna, elsötétült több hírportál, pénteken pedig a napilapok jelentettek meg tiltakozó szövegeket.
A hétfői Kossuth téri, "Ki az a Lázár János?" címmel meghirdetett több ezer fős tüntetésen is nemcsak az Origo főszerkesztőjének elbocsátása, hanem a Lázárhoz "kötődő" kormányzati lépések ellen is tiltakoztak:a reklámadótól a Norvég Civil Alappal együttműködő magyar civilekkel szembeni fellépésen át.
