Humanitárius katasztrófa fenyegeti Európát, hívta fel a figyelmet az ENSZ. A világszervezet jelentéséből kiderül, a menekültek száma világszerte rekordszinten van, csak az idén eddig többen hagyták hátra otthonaikat, mint tavaly összesen. A meleg idő, a klímaváltozás, a fegyveres konfliktusok és erőszak mind az illegális bevándorlók áradatával fenyeget.
Fegyveres konfliktusok és más erőszakcselekmények miatt tavaly világszerte rekordszámú, 33,3 millió menekült élt távol saját otthonától, de a hazáján belül valószínűleg még több, mint a második világháború óta bármikor, derül ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jelentéséből. A 2012. évi állapothoz képest 4,5 milliós növekedés nagyrészt a több mint három éve dúló szíriai polgárháborúnak tudható be, amelynek során tízmillióan kényszerültek otthonuk hátrahagyására. A 33,3 millióból 8,5 millió belső menekült, aki országán belül költözött el, ebből 3,5 millió Szíriában, a fennmaradó rész pedig az előző években menekült el a háború, fegyveres konfliktusok vagy más erőszakcselekmények elől.
A mostani adatok a legrosszabbak a kilencvenes évek ruandai és boszniai népirtásai óta, amikor a belső menekültek száma 28 milliós szinten tetőzött. Aggasztó az az adat is, miszerint átlagosan 17 évet kell várniuk, amíg visszatérhetnek otthonukba, és helyzetük tartósan rendeződhet. A belső menekültek 63 százaléka öt országban küszködik az életben maradásért: Szíriában 6,5 millió, Kolumbiában 5,7 millió, Nigériában 3,3 millió, a Kongói Demokratikus Köztársaságban 2,9 millió és Szudánban 2,4 millió ember.
Kétségbeesésüket jól mutatja az a május végi eset, amikor a hajnali órákban ezrek rohamozták meg az Afrikát Európától elválasztó kerítésrendszert a spanyol enklávé, Malilla területén. A marokkói és spanyol rendőrség közös erővel próbálta meg visszaverni a rohamot, ötszázan mégis átjutottak a szögesdróttal megerősített, hat méter magas és tíz kilométer hosszú biztonsági kerítésen. A Marokkóban lévő két spanyol enklávé (Ceuta és Malilla) mentén húzódik a két kontinenst összekötő szárazföldi határ, ezért sok migráns választja ezt a viszonylag biztonságos útvonalat, hogy eljusson az Európai Unióba.
Nincsenek olyan jó helyzetben azok, akik több ezer eurót fizetnek azért, hogy lélekvesztőkön érjék el Európát. Mint a La Republica beszámolt róla, a menekültek 1500 eurót (450 ezer forintot) fizetnek azért, hogy eljussanak Észak-Afrikáig, és még egyszer ugyanennyit, hogy átjussanak az olasz partokra. A gazdagabbnak tartott férfiak és nők ennél többet is fizetnek, a családosok viszont csoportos kedvezményt kapnak.
Az összegben azonban csak az út van benne, ha valaki a hajó biztonságosabb részében akar utazni, azért különdíjat számolnak fel. Egy mentőöv 200 euróba kerül, egy palack vízért és tonhal-konzervért is fizetni kell, egy mobilhívás 2-300 eurót kóstál. Az illegális bevándorlókat szállító ütött-kopott hajók mindegyike 400 ezer és egymillió euró közti (mintegy 300 millió forint) bevételt hoz az emberkereskedőknek.
Az Európába érkező menekültek száma pedig egyre nőtt az elmúlt hónapok során. A jó idő beköszöntével újabb menekülthullám indul meg délről. Mint a Frontex, az EU külső határaiért felelős ügynökség legfrissebb beszámolójából kiderül, idén januártól áprilisig az Észak Afrikából Olaszországba érkező menekültek száma elérte a 42 ezret, a további útvonalakat is beleszámítva a becslések szerint az év első négy hónapjában 60 ezer migráns érkezett az unióba Afrika és a Közel-Kelet felől. Nekik mindegy felük folyamodott menedékjogért. Összehasonlításképp tavaly összesen ennyi, 43 ezer illegális bevándorló érkezett az olasz partokhoz, 2012-ben 14 ezren, 2011-ben, az Arab Tavasz kezdetekor pedig 63 ezren.
Tavaly októberben, a 366 halálos áldozatot követelő lampedusai hajókatasztrófát követően az Európai Unió elindította a Mare Nostrum humanitárius-katonai missziót az Észak-Afrika és Olaszország közötti tengerszakasz ellenőrzésére. A havonta csaknem kilencmillió euróba (hárommilliárd forintba) kerülő műveletet az EU finanszírozta május végéig, azóta Olaszországra hárul a feladat. Itália elhatározta, hogy júliusban, amikor átveszi az unió soros elnökségét, a menekültkérdést az EU egyik prioritásává teszi. Az olasz belügyminiszter kijelentette, ha az unió nem siet Róma segítségére, az olasz hatóságok minden menekültstátuszért folyamodónak lehetővé teszik az országból történő távozást. "Európa meglátja, Itália nem csak veri, de fel is borítja az asztalt" - hangoztatta Angelino Alfanzo.
Az Európai Uniót humanitárius katasztrófa fenyegeti. Épp ezért Brüsszel ismételten előkapta a kalapból az észak-afrikai partoknál létesítendő menekültközpontok ötletét. "Ez már 2003-ban is rossz ötlet volt, most sem lett jobb" - vélekedett a brit Guardian. Jogvédő szervezetek is tiltakoznak az Európán kívüli, úgynevezett előszűrő táborok ellen, attól tartván, hogy a menekültek ki lennének szolgáltatva az igazságszolgáltatást és az emberi jogokat kevésbé tiszteletben tartó államok hatóságainak.
A szintén menekülthullámmal küszködő Görögország nemzetközi csatárlánc kialakítását követeli a Földközi-tengeren, ugyanakkor ez sem akadályozná meg az újabb hajókatasztrófákat. Athén előterjesztését a júliusi EU-csúcson nyújtja be. Az amúgy is gazdasági problémákkal küzdő mediterrán országoknak a menekültáradat még nagyobb kihívást jelent.
Mint az UNHCR európai igazgatója elismerte, az EU egyelőre nem talált megfelelő módszert arra, hogy megakadályozza a menekültekkel kapcsolatos tragédiákat. Vincent Cochetel úgy vélte, a határrendészeti intézkedések helyett inkább az útvonalakat kellene biztonságosabbá tenni.
