Francois Hollande francia elnök, az ünnepségek házigazdája és Barack Obama együtt rótta le kegyeletét Omaha Beach-en, ahol több mint 2500 amerikai katona veszítette életét a partraszálláskor. A Coleville-sur-Mer-i temetőben 9387 amerikai fekszik. "Fiatal fiúként érkeztek ide, s hősökként tértek haza" - mondta beszédében az amerikai elnök, emlékeztetve, a brutális harcok helyszínét a katonák a "pokol strandja" néven emlegetik. "Normandia a demokrácia hídfőállása volt. A II. világháborús győzelem nem csupán egy évszázadra döntötte el a világ sorsát, hanem az örökkévalóságig meghatározó jelentőségű marad" - hangsúlyozta. Obama az NBC-nek adott interjújában felidézte, hogy nagyapja, Stanley Dunham maga is átkelt a csatornán, hat héttel a D-nap után, amerikai csapatok egyik következő hullámával érkezett a normandiai partokhoz. "Nagyapám húsz éve meghalt. Ma arra gondolok, milyen szép lenne, ha itt lehetne ezen a napon" - emlékezett vissza Obama.
Az amerikai elnök már 2009-ben is részt vett a normandiai megemlékezésen, s örömét fejezte ki, hogy több akkor megismert veteránt újra üdvözölhetett. Dwight Eisenhower tábornok, a partraszállás fő stratégája már amerikai elnökként, a 10. évfordulón még csak közleményt adott ki, Jimmy Carter látogatott először Normandiába 1978-ban. Ronald Reagan volt az, aki 1984-es látogatásával a 40. évfordulón a D-nap rendkívüli történelmi jelentőségét tudatosította, emlékeztetett a USA Today. Reagan a második világháborús összefogást a hidegháborús konfrontációval állította szembe. Azóta minden amerikai elnök elzarándokolt Normandiába.
A 88 éves II. Erzsébet volt az egyetlen az ünnepségekre érkezett állam- és kormányfők közül, aki személyesen is átélte a második front megnyitásának időszakát. A brit uralkodó fiatal lányként teherautót vezetett, s részt vett a háborús sebesültek ápolásában Londonban. A királynő és férje, Fülöp herceg Bayeux-ban, a nemzetközösségi áldozatok temetőjében koszorúzott. A trónörökös, Károly herceg és felesége, Kamilla hercegné is részt vett több megemlékezésen, a brit erők partraszállásának helyszínein. II. Erzsébetet a veteránok nagy szeretettel üdvözölték.
Francoise Hollande a "leghosszabb nap" nyitányaként a caeni emlékhelyen mondott beszédet. "Az itt kiontott vér és könnyek megváltoztatták a világot" - mondta. A francia elnök kifejezte háláját mindazoknak, akik a partraszállás terheit vállalták. Több mint 150 ezres haderő kelt át a csatornán, több mint tízezer szövetséges katona esett el csak az első napon. Első alkalommal az áldozatul esett civilekről is megemlékeztek, mintegy húszezer francia halt meg a szövetségesek invázióját támogató légicsapásokban.
A vendéglátó francia államfő Ouistrehamben, a Benouville-i kastélyban díszebédet adott a külföldi méltóságok tiszteletére. Az ünnepi asztalnál a házigazda két oldalán a két királynő kapott helyet, az ültetési rendben az amerikai és az orosz elnök következett, egymástól tisztes távolságra. A nap folyamán Obama és Putyin is kezet rázott. A délutáni központi ünnepségen a francia elnök a brit, amerikai, kanadai, ausztrál, lengyel katonák áldozatvállalását felidézve rámutatott, a szovjet Vörös Hadsereg bátorsága is hozzájárult a szövetségesek győzelméhez.
Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette zajlott a nemzetközi megemlékezés, több mint 400 eseményt kellett biztosítani. Az egykori partraszállók mai utódai újrajátszották a történteket, korabeli repülőgépek repültek át Normandia felett.
Tárgyalt egymással Putyin és Porosenko
A D-nap ünnepségeinek margóján számos diplomáciai találkozó zajlott az ukrán válsággal kapcsolatosan. Vlagyimir Putyint ugyan egyelőre kizárták a legfejlettebb országok exkluzív klubjából, csütörtökön távollétében ülésezett a G7, de az orosz elnök meghívást kapott a normandiai partraszállás 70. évfordulós ünnepségeire.
A nyugati vezetők közül elsőként David Cameron brit kormányfő tárgyalt az orosz elnökkel, még csütörtökön este Párizsban. A találkozó hűvös hangnemben zajlott, az orosz Interfax hírügynökség beszámolója szerint még kezet sem ráztak egymással. A mintegy egyórás megbeszélésen Cameron a G7-es csúcson kialakult álláspontot ismertette. A brit kormányfő volt az első nyugati politikus, aki a Krím annektálása óta személyesen találkozott Putyinnal. Cameron a Charles de Gaulle repülőtéren tartott találkozó után elmondta, azt várják Moszkvától, hogy ismerje el az új ukrán elnököt. Mint hozzátette, az ukrán feszültség enyhítésére van szükség, véget kell vetni a véres összecsapásoknak, meg kell akadályozni a menekültáradatot. „A jelenlegi helyzet elfogadhatatlan, valamit tenni kell” – mondta a brit miniszterelnök.
Francois Hollande francia elnök csütörtök este két vacsorát is elfogyasztott, Barack Obamával, majd Putyin orosz elnökkel is találkozott az Elysée-palotában. Angela Merkel német kancellár pénteken reggel a normandiai Deauville-ben tárgyalt az orosz elnökkel, szintén első alkalommal találkoztak személyesen azóta, hogy Oroszország annektálta a Krím-félszigetet. Merkel és Putyin kézfogása rövidebb, a légkör kimértebb volt, mint szokásosan. A német kancellár, akárcsak Obama amerikai elnök, az ukrán válság kirobbanása óta többször is tárgyalt telefonon Putyinnal. A mintegy egyórás megbeszélésen Merkel az ukrajnai megbékélésért viselt felelősségére figyelmeztette az orosz elnököt. A német kancellár hangsúlyozta, hogy Porosenko beiktatása után eljött az ideje az ukrán stabilitás helyreállításának.
Angela Merkel vigyázó pillantása mellett, az állam- és kormányfők díszebédje előtt néhány szót váltott Putyin és Porosenko. Merkel jól beszél oroszul, hármójuk rövid, informális megbeszélése alig egy percig tartott. Ezt követően a G7 által szorgalmazott, rövid, formális tárgyalásra is sor került, az orosz és a megválasztott ukrán elnök Francoise Hollande szervezésében mintegy negyedórát beszélt egymással. Francia tájékoztatás szerint normális hangnemben tárgyaltak, megegyeztek arról, hogy a következő napokban tűzszüneti tárgyalások kezdődhetnek a kijevi kormány és a kelet-ukrajnai szeparatisták között. Szót váltottak az új ukrán elnök orosz elismerésének kérdéséről. Érintették az ukrán válság gazdasági következményeit is. A Kreml szóvivője szerint mindketten szorgalmazták, hogy véget kell vetni a vérontásnak, s a válságot tárgyalások útján kell rendezni.
Bár amerikai részről végig cáfolták, végül Obama és Putyin is váltott pár szót egymással a normandiai megemlékezések margóján.