Jó, tudom, a nótában a fehérvári huszárok jöttek meg. A miniszterelnök annak idején illusztris társaságban dalolta: a sajtó szerint ott volt a kórusban például Seszták Miklós leendő fejlesztési miniszter, aki igaz kereszténydemokrata létére szintén lelkesen harsogott a kislányok meghágásáról. Ami az istené, az az istené, de ami a császáré, az a császáré, és ott éppen a "császár" volt közelebb.
Sesztáknak, akinek a fejlesztés ügyét a keleti nyitás kormányzati politikájába kell illesztenie, érdemes aktualizálni a szöveget. Mert most megjöttek a kazahsztáni "huszárok". Miután Orbán Viktor személyesen tette tiszteletét a kazah elnöknél, hihetetlen módon megélénkült a két ország kapcsolata, ami gazdaságilag rendben is volna, hiszen Kazahsztán nagy ország, energiahordozókban gazdag. De itt többről van szó: politikai barátságról, ami már nagyon nincs rendben.
Mint ezeken a hasábokon Mészáros Tamástól olvashattuk, Kazahsztán a világ egyik utolsó diktatúrája. Előfordul a kínzás a kihallgatásokon, a politikai ellenfelek bebörtönzése, a bíróság nem független, korlátozzák a szabadságjogokat. Narszultan Nazarbajev 23 éve elnök. Legutóbb is 95,5 százalékkal választották újra. Ne nagyon firtassuk a 4,5 százalék renitens sorsát. A parlamentben olyan többsége van, amihez képest a kétharmad smafu. De hogy a kazah nemzeti egységet még véletlenül se zavarhassa meg holmi ennek ellenére kiszűrődő vita, arról a parlament szóvivője gondoskodik, aki véletlenül az elnök lánya. 2012-től a kazahoknak új nemzeti ünnepük van: "az első elnök napja". És ki volt az első elnök? Na ki? Hát persze, hogy az érdemdús Nazarbajev. Hogy vidámabb legyen az ünnep, Nazarbajev nevét vette fel az egyetem. A múzsák is áldoztak az elnök dicsőségének oltárán. Bemutatták a róla készült filmtrilógia első részét.
És míg a gazdasági kapcsolatok keresése a magyar kormány részéről érthető, az már a különleges politikai szimpátia lakájgesztusai közé tartozik, hogy az egyik közszolgálati televíziónk nemrégiben le is vetítette a filmet. Csakis kiemelkedő művészi értékei és hitelessége miatt! Ha efelől lett volna akár egy grammnyi kételyem, a műsorújság megnyugtatott: "Egyedülálló játékfilm." Az elnök írásai alapján készült, "tehát valóságos eseményekre épül". Hiszen amit a diktátorok vallanak magukról, az utolsó szóig igaz. Lásd még ebben a műfajban Néró magát dicsőítő verseit. A kis Szultán először pilóta akart lenni, azonban mindnyájunk üdvére és örömére "a sors más csúcsok felé irányította őt". Gondolom, hamarosan láthatjuk őt e csúcsokon járva a köztelevízióban a trilógia további részeiben.
De mi van, ha ezzel sem fejeztünk ki elegendő tiszteletet? Semmi baj, ahogy a legendás Eötvös Gábor mondta: "van mááásik". Ha a film nem elég, van könyv, sőt szobor is. Amúgy az új szoborral önmagában semmi bajom. Az nem az elnököt, hanem egy kazah költőt ábrázol a Városligetben az új kazah fővárosról elnevezett úton. Csakhát…majdnem biztos vagyok abban, hogy a szoborállító fideszes többség a fővárosi közgyűlésben nem sokkal több verssort olvashatott tőle, mint én. Én konkrétan egyet sem, de ezt tényleg szívesen pótolom.
De sajnos, nem az ő verseskötetét jelentették meg magyarul. A Kazahsztán pénze, olaja és talán politikai berendezkedése iránti sóvárgástól hajtva gyorsan magyarra fordíttatták az elnököt dicsőítő életrajzot. Írta egy volt állami alkalmazott. Azt még csak értem, hogy a MOL miért szponzorálta az örökbecsű alkotást, de az normális országban magyarázatra szorul, hogy a könyv bemutatására egy miniszter (Fazekas Sándor) és a fideszes korelnök (Horváth János) vállalkozott. Mivel egyik sem irodalmár, gyanítom, hogy inkább politikai, mint kulturális feladatot hajtottak végre. Bár az örökké jóhiszemű Horváth János azt bizonygatta: Fazekas Sándor kazah elkötelezettségének nem kormányzati parancs az oka, hanem az, hogy Fazekas kun. A kunok és a kazahok pedig rokonok, mondhatni tejtestvérek. Ja! Hogy ez eddig nem jutott eszembe.
A bemutatón nemcsak a könyvet osztogatták, hanem mellékleteként fontos dokumentumok másolatát is: Nazarbajev tanuló nyolcadik osztályos bizonyítványát és üzemi párttitkárként írt naptári jegyzeteit. És még mondja valaki, hogy mi is a kazah példát követnénk! Hát osztják nálunk ajándékba Orbán Viktor nyolcadikos bizonyítványát, vagy KISZ-es korában írt naptári jegyzeteit?
A kormány képviselőjének arcizma sem rándult, amikor a kazah nagykövet az elnökét Gandhihoz, Washingtonhoz és Nagy Imréhez hasonlította. Az indiai és az amerikai nagykövet arcizmáról nem tudok beszámolni, mert nem voltak jelen.
Majdnem elfelejtettem: a könyvbemutató részleteiről az Origo tudósításából értesültem. A portál sorsa különben is összefonódott a kazahokkal. Éppen akkor ért az értük tiltakozó tömeg a Kossuth térre, amikor Orbán Viktor a kazah miniszterelnök kezét szorongatta, mondván: a kazah vezetők "véleménye a világ átalakulásáról nagyon közel esik ahhoz, amit mi, magyarok gondolunk". "Én-magyar" speciel nem ezt gondolom, de mindegy. Tanuljunk könnyen, gyorsan kazahul! Az Origóval ott se sokat lacafacáznának.
