Oroszország;energiabiztonság;Francois Hollande;Petro Porosenko;ukrán válság;Hetek (G7);

Az ukrán válság a brüsszeli G7-es csúcs középpontjában – Putyinnal ma Normandiában tárgyalnak

- Új szankciók Oroszország ellen

Moszkvával szembeni közös követelésekben állapodtak meg az Oroszország nélkül ülésező Hetek (G7). Ha Moszkva nem tesz eleget mindezeknek, újabb szankciók léphetnek életbe. Brüsszelben kiadott közleményükben az állam- és kormányfők az ukrán válság mellett az energiabiztonságról, a globális felmelegedés elleni közös fellépésről, s a világ válsággócairól is állást foglaltak.

A világ hét vezető gazdasági hatalma azt követeli Moszkvától, biztosítsa Ukrajna számára a gázellátást és állítsa meg a szeparatisták, illetve a fegyverek Kelet-Ukrajnába való áramlását.

Edzőtermi fotók Obamáról
Cáfolta az amerikai titkosszolgálat, hogy veszélyben lett volna Barack Obama a varsói Marriott hotel edzőtermében. A brit Daily Mail tett közzé állítólag rejtett kamerával készült fotókat és videókat az amerikai elnök reggeli varsói edzéséről. A lap szerint súlyos biztonsági kockázatot jelenthetett, hogy valaki kamerát csempészett be az edzőterembe. A titkosszolgálat szerint ilyesmiről nem volt szó, a hotel vendégeit szigorúan ellenőrizték, senkit nem kértek, hogy távozzon, amíg az amerikai elnök tréningezik, s bárki készíthetett felvételt Obamáról. Az amerikai elnök a Fehér Házban is keményen edz minden reggel, akárcsak felesége, Michelle. A First Lady az egészséges életmódot népszerűsítő kampányt indított.

Vlagyimir Putyin elnököt arra szólították fel, működjön együtt a nemrégiben megválasztott ukrán államfővel, Petro Porosenkóval.

A követelések között szerepel, hogy Oroszország vonja vissza az ukrán határnál összevont csapatait.

Elhangzott továbbá, hogy a követeléseket a normandiai partraszállás hetvenedik évfordulója alkalmából rendezendő megemlékezésen tudatosítják Oroszországgal, s a pénteki eseményen megjelenő Vlagyimir Putyin elnökkel.

Angela Merkel kancellár azt közölte, a Kremlnek stabilizáló tényezőnek kellene lennie a válságban.

Hozzátette, a G7-ek a további lépések előtt minden kérdésről egyeztetnek egymással. Kiemelte, a problémákat konstruktívan, egymással együttműködve kell megoldani.

Francois Hollande francia elnök közölte, a normandiai megemlékezésekre Petro Porosenko ukrán elnököt is meghívta. Kiemelte, minden alkalmat meg kell ragadni arra, hogy hozzájáruljanak az esetleges megbékéléshez.

A köztársasági elnök egyfajta közvetítőként kíván fellépni a válságban. Angela Merkel nem talált kivetni valót abban, hogy miközben fagyossá vált a Nyugat és Moszkva viszonya, Párizs nem állította le repülőgéphordozói Oroszországba szállításának folyamatát.

A kancellár ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy az export ügye csak a szankciók következő, harmadik fázisában kerül napirendre. Ugyanakkor hangoztatta, készek arra, hogy további megszorításokat rendeljenek el Oroszországgal szemben.

A tanácskozás résztvevői kiemelték, semmiképpen sem ismerik el a Krím-félsziget Oroszország általi bekebelezését. Elítélték, hogy Moszkva „állandó jelleggel” megsérti Ukrajna területi szuverenitását.

Hangsúlyozták, támogatják az Ukrajna megsegítésére elindítandó adományozó konferenciát, amelyet Brüsszelben tartanának. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke késznek mutatkozott a konferencia megrendezésére.

Putyin elnök nem zárkózna el a Porosenkóval folytatandó tárgyalások elől. „Nem akarok senki útjába sem állni” – jelentette ki egy a TF1 televízió és az Europe 1 rádió által sugárzott interjúban.

Obamával is megbeszéléseket folytatna. Ismételten visszautasította azon vádakat, amelyek szerint Oroszország tudatosan destabilizálja Ukrajnát. Normandiában több kétoldalú tárgyalást is folytat az orosz elnök.

Barack Obama amerikai elnök és David Cameron brit kormányfő közös brüsszeli sajtótájékoztatóján kiderült, néhány hét türelmi időt adnak Moszkvának a követelések teljesítésére. Cameron az ukrajnai orosz fellépés kapcsán leszögezte: "A status quo elfogadhatatlan".

Az amerikai elnök rámutatott, az orosz gazdaság nincs jó állapotban, s a további szankciók érzékenyen érinthetnék Oroszországot.

Obamát a tervezett skót népszavazásról is megkérdezték, egyértelműen Nagy-Britannia egységének megőrzése mellett foglalt állást. Világossá tette azt is, hogy Washington nem nézné jó szemmel, ha az Egyesült Királyság feladná helyét az Európai Unióban, szerinte az EU kevésbé eredményesen működne a britek nélkül.

Energiabiztonság, klímavédelem

Az Oroszország kizárásával hét főre szűkült csúcs csütörtök délután ért véget Brüsszelben. Míg a szerdai vacsorán nagy világpolitikai kérdések kerültek terítékre, csütörtökön más témákat is megvitattak. Ami a kereskedelmet illeti, úgymond "tovább dolgoznak" a különböző szabadkereskedelmi megállapodások tervezetén.

Az EU az Egyesült Államokkal és Japánnal is tervez ilyen megállapodásokat, de az Európai Parlament több frakciója, számos civil szervezet és iparág hevesen ellenzi azokat.

Szóba került az energiabiztonság kérdése, a G7 támogatta az Európai Bizottság erőfeszítéseit, hogy szükség esetére válságterveket dolgozzanak ki a 2014-2015-ös télre.

A G7 vezetői vállalásokat tesznek a 2015-ös párizsi klímacsúcs előtt. Az európai vezetők 2015-ben újabb, kötelező CO2-kibocsátási plafont szeretnének elérni. (Hegyi Gyula,  Brüsszel)

Az Amerikából esetleg importálandó palagáz negatív környezeti hatásáról - ahogy azt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón elismerte - érdemben nem beszéltek. Érdemi döntések általában sem születtek, de az EU gazdasági kilátásait mérsékelten derűsnek ítélték.

Közzétette emlékiratait Bernd Brückner, aki tizenhárom éven át szolgálta testőrként Erich Honeckert, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) első titkárát. A "Honecker mellett - Az első ember testőre" című könyv ugyan nem tekinthető a történelemtudomány szempontjából fontos forrásmunkának, kevés konkrét adatot tartalmaz, s inkább a kor szubjektív tükrét adja, mégis a maga nemében teljesen egyedi mű, hiszen betekintést enged egy ma sem teljesen ismert, zárt világba.