Meg sem száradt a festék a reklámadó hétfőn benyújtott törvénytervezetén, a teljes magyar médiapiac, valamint a hirdetések közzétevőinek megsarcolását önálló képviselői indítvánnyal vállaló fideszes L. Simon László máris új ötlettel állt elő. Tegnap már a közösségi média, így a Facebook, a Youtube, sőt, a Google megadóztatásáról is beszélt. A politikusok is rendszeresen hirdetnek ezeken az oldalakon célzott hirdetésekkel, így jelentős reklámbevételhez jutnak ezen cégek, de nem gazdagítják a magyar államkasszát - indokolta L. Simon a stílszerűen csak "Facebook-adónak" nevezett teher vélt előnyét.
Szakmai szervezetek semmilyen gazdasági előnyét nem látják a reklámadónak: évi alig 10 milliárdos bevételt jelenthet, miközben - miként a Magyar Reklámszövetség figyelmeztetett - közvetve csaknem 45 milliárdos kiesést hozhat. Hiszen minden reklámra költött 10 forint 47 forinttal járul hozzá a gazdaság növekedéséhez - áll a szövetség tavalyi kimuatásában. Ám a fideszes képviselő szerint a reklámadó "csak a nyitánya" egy folyamatnak, és szerinte nem kellene a reklámadóból remélt 8-10 milliárdos bevételt olyan "hanyag eleganciával" kezelni. Annyi bizonyos, hogy a Facebook vagy a Google megadóztatását, hiába merült fel már 2011-ben is például Franciaországban, senkinek sem sikerült átverekednie Európában. Ennek ellenére L. Simon szerint legkésőbb ősszel "le kell" zárni ezt a kérdést, a javaslata tárgyalása nyáron megkezdődhet.
Noha a képviselő meglepően biztosnak látszik a dolgában, Hoppál Péter Fidesz-szóvivő hétfőn még azt közölte, hogy a frakció nem tárgyalta a szerinte amúgy "komoly, szakmai" anyagot, így nem dőlt el, hogy támogatják-e azt. Aligha lehetne azonban képviselői magánakciónak nevezni mindezt: Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke az ATV-n azt mondta, azért is akarják gyorsan elfogadni, és még idén beszedni az új adót, mert év végén 50 és 150 milliárdos hiány is lehet a büdzsében, és akkor szükség lesz minden bevételre. Megírtuk, az új adó alapja a reklámból befolyt nettó árbevétel, az adó kulcsa pedig sávosan változna - csak azoknak a vállalatoknak nem kellene fizetnie, amelyeknek az éves adóalapja nem éri el az 500 millió forintot. De 500 milliótól 5 milliárdig 1 százalékot, 5 és 10 milliárd között 10 százalékot, 10 és 15 között 20 százalékot, 15 és 20 között 30-at, míg 20 milliárd fölött már 40 százalékot kell adózniuk a hirdetőknek.
Nem vitatja a szakma, hogy a törvényt leginkább az RTL Klubra szabták, hiszen az egyetlen a médiumok közül, amely évente 20 milliárd fölötti árbevételt könyvelhet el - 2011-ben 29-et, amikor a TV2 "csak" 16 milliárdot.