A bankok mérlegében komoly problémát jelent, hogy csaknem a hitelek 20 százaléka érintett, ezekre ugyanis tartalékot kell képezniük. Legutóbbi országjelentésében az Európai Bizottság is azt tanácsolta a magyar kormánynak: a készülő adósmentőcsomag a forinthitelesekre is vonatkozzon, de mindkét csoportból csak a leginkább veszélyeztetettekre. A Magyar Nemzeti Bank nemrég szintén bejelentette, hogy aggasztja a bankok mérlegében lévő nagy mennyiségű nem törlesztő hitel.
A magyar bedőlt hitelek aránya csaknem duplája az eurózóna átlagának, és ezzel régiós szinten is az egyik legmagasabb arányt produkáljuk. Korábban az EZ könyvvizsgáló cég egy tanulmányban felhívta a figyelmet: a magyar bankok nem követik a Nyugat-Európában már elterjedt hitelportfólió-eladási gyakorlatot, amellyel a szektor újra növekedési pályára állhatna. A régióban Lengyelországban alakult már ki ez a rendszer, nálunk azonban hiányoznak hozzá az intézményi keretek. A rosszhitel-portfólió eladásával a bankok kitisztíthatják mérlegüket, csökkenthetik tőkeköltségüket, növelhetik likviditásukat.
Az adósok szempontjából a magáncsőd jelenthetne megoldást a bedőlt hitelek problémájára, ám ennek szabályozási kereteivel 2010 óta adós a kormány. Több ellenzéki képviselő is nyújtott be a magáncsőd létrehozására vonatkozó javaslatot, ám a kormánypártok ezeket lesöpörték az asztalról. Holott a devizahitelezés okait vizsgáló parlamenti bizottság is javasolta a magáncsőd bevezetését.