MNB;hitel;lakosság;április;

- Életjelek a lakosságnál

Három éve nem vett fel ilyen sok hitelt a lakosság, mint idén áprilisban - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett adataiból. Jóllehet, még így sem éri el a 2008-as gazdasági világválság előtti szintet. Ráadásul a vállalkozások esetében nem tapasztalható ugyanez a hatalmas kereslet: a jegybanki adatok szerint az elmúlt 15 évben nem volt példa rá, hogy ilyen alacsony legyen a vállalati szektor havi bruttó hitelfelvétele, mint most áprilisban.

A lakossági forinthitelek kamata, köszönhetően a jegybanki alapkamat fokozatos csökkentésének, áprilisban már 7 százalék alá esett, míg a vállalkozások átlagosan 5 százalék körüli kamaton juthatnak friss hitelhez. Ezzel párhuzamosan a lakossági forintbetétek kamata is folyamatosan csökkent - áprilisban már két százalék alá esett, ez egybeesik az euróbetétek kamatával. Áprilisban 18,6 milliárd forintnyi forintalapú lakáshitelt helyeztek ki a bankok: ilyen magas összegre nem volt példa 2011 vége óta, amikor sokan vettek fel hitelt a devizakölcsönök végtörlesztéséhez. Ennek ellenére a lakosság továbbra is nettó hiteltörlesztő, idén áprilisban 54,9 milliárd forinttal csökkent a lakosság teljes hiteltartozása. Most először süllyedt a lakossági hitelállomány a válság előtti szintre.

A vállalkozások idén áprilisban 76,5 milliárd forint értékű új hitelszerződést kötöttek, ez 2000 óta a legalacsonyabb havi adat - derül ki a jegybank tegnap kiadott statisztikájából. Az új forinthitelek 44 százalékkal, az euró alapú új vállalati hitelek 58 százalékkal estek vissza az előző évihez képest. A lakossághoz hasonlóan a vállalkozások is nettó hiteltörlesztők, bár a vállalati hitelállomány zsugorodásának mértéke némileg csökkent, mióta elindult a jegybank növekedési hitelprogramja. Egy évvel ezelőtt 5,1 százalékkal csökkent a cégek hitelállománya az előző évhez képest, idén már csak 3,5 százalékkal. Nőtt viszont a vállalkozások betétállománya: 5,1 százalékkal.

A lakossági hitelezés bővülése is hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, ám a valódi hajtóerő a beruházások és a vállalati hitelezés beindulása lenne, ezen a fronton azonban nem látszik olyasfajta érdemi fordulat, amilyenről a kormányzati fáma szól.

Bár a lakosság rákapott az alacsony kamatozású hitelekre, a vállalkozásoknak, úgy tűnik, a jegybank majdnem ingyenhitele sem kell. Az első szakasz 700 milliárd forintját a vállalkozások gyorsan elkapkodták, a második szakasz 2000 milliárd forintjából viszont csak 159 milliárdot helyeztek ki mostanáig a bankok.