Most viszont ez a tendencia megtört. Az index készítői közleményükben maguk is elismerik, várakozásaiknál kedvezőtlenebb a kép. Az FHB Lakásárindex év végi értéke 22,8 százalékkal alacsonyabb a 2008 eleji csúcsánál. A tényleges árak tekintetében elértük a 2003 eleji szintet, ami azonban ennél is sokkolóbb, hogy reálértelemben, vagyis inflációval deflálva, már bőven a 90-es években járunk - szörnyülködik elemzésében a Portfólió.hu.
A vártnál alacsonyabb árak egyik oka a Nemzeti Eszközkezelő aktivizálódása - írják a tanulmány készítői. Az eszközkezelő tavaly tízezerrel több lakást vásárolt, mint egy évvel korábban, és az FHB számításai szerint ezek a tranzakciók mintegy 3 százalékkal csökkentették az országos indexet, hiszen a piaci ár 35-55 százalékán köttetnek.
Alátámasztja ezt az adatok területi megoszlása is. Minél kedvezőtlenebb a helyzet egy területen, annál magasabb ott a kényszerértékesített lakások száma, és annál nagyobb a lakásárak visszaesése. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például az árak csökkenése mellett a kényszerértékesítés sorsára jutó lakóingatlanok aránya is magas. Az utóbbi három év során kedvező kivételt jelentő Győr-Moson-Sopronban viszont a lakásárak mérhető emelkedése mellett az állományhoz képest az egyik legalacsonyabb a nem piaci tranzakciók aránya.
A jövedelmek tavalyi növekedése még csak elvétve jelentkezett a lakáspiac mutatóiban. A piaci forgalom már ötödik éve szerény, a mélypontról továbbra sem sikerült elmozdulni. Az adásvételek száma 2013-ban az előző évekhez hasonló 90 ezer körüli szinten stagnált. A forgalom növekedése csak a hitelezés bővülésével egyidejűleg következik majd be - jósolják az FHB szakemberei. A rekordalacsony jegybanki alapkamat nyomán a betéti kamatok mellett a hitelkamatok is csökkennek. Az átlagos piaci kamatláb 2014 májusára már 7 százalék alá csökkent, 6 százalékos árazás is előfordul.
