Kiskaput talált a TakarékBank a Fővárosi Törvényszék korábbi, ideiglenes intézkedésével szemben. A bírói fórum ugyanis korábban megtiltotta, hogy az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. és a Magyar Posta Zrt. átruházza a Takarékbank Zrt.-ben lévő részvényeit. Ezzel azt kívánták megakadályozni, hogy a pénzintézetre kiírt privatizációs pályázaton egyedüliként induló Magyar Takarék Zrt. birtokon belülre kerülhesssen. (A szóban forgó részvénycsomag a tulajdon csaknem 55 százalékát testesíti meg.) Furcsa módon az MFB és a Magyar Posta akkor üdvözölte, hogy a törvényszék még az adásvételi szerződés zárása előtt - úgymond - "megnyugtatóan" rendezte a Takarékbank-részvények vitatott státuszát.
Azáltal, hogy az április végi közgyűlésen a Takarékbank részvényesei úgy döntöttek, hogy részvénnyé átváltozó kötvényt bocsátanak ki 600 millió forint névértékben, a törvényszéki határozat betűjével nem mennek ugyan szembe, de annak szellemének már igen. Most ugyanis az történik, hogy a kötvényt annak rendje-módja szerint kibocsátják, majd a Magyar Takarék Zrt. lejegyzi. (A kibocsátás zártkörű, vagyis csak ő jegyezheti le.) A kötvényeket lejártakor részvényre, vagyis tulajdonjogra váltják át, míg az MFB, illetve a Magyar Posta részvénycsomagjának részvényeit bevonják. Vagyis adásvétel nem történik, de a tulajdonjog átkerül.
A kötvény átváltozása részvénnyé legkorábban a kötvény létrejöttének napja lehet. Vagyis amint megtörtént a kötvénykibocsátás, akár azonnal átváltozhat részvénnyé. Tegnap ismét változott némileg az akció: a Takarékbank rendkívüli közgyűlése arról döntött, hogy - a korábbi tervekkel ellentétben - a pénzintézet nem fizikailag kinyomtatott, hanem úgynevezett dematerializált, vagyis csak számítógépes adatként létező átváltozó kötvényt bocsát ki.
Emögött az húzódhat meg, hogy a dematerizált kötvény a fizikainál jóval hamarabb elkészül. Márpedig a versenyfutás az idővel létfontosságú a Takarékbankért folyó harcban. Az alkotmánybíróság elé nem kevesebb mint három beadvány is került a takarékszövetkezeti szektor ügyében. Ezek az egész tranzakció alapját képező, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény alaptörvény-ellenességét firtatják. Az egyik ügyben az Ab szerdán megszüntette a Veszprémi Törvényszék Cégbírósága által a takarékszövetkezetek erőszakos integrációját kifogásoló bírói beadványt. Az indítványozó Szentgyörgyi-Biró Enikő bíró tavaly novemberi beadványában a tavaly nyáron hatályba lépett integrációs törvény, valamint a hitelintézeti törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte a taláros testülettől.
Az Ab az eljárás megszüntetését azzal indokolta, hogy tudomást szerzett arról, hogy a cégbíróság időközben a Takarékbankban történt tulajdonosi változásokat bejegyezte. Az Ab szerint így a bírói kezdeményezés okafogyottá vált. Az viszont rejtély, hogy az integrációs és hitelintézeti törvény alkotmányellenességét kérő bíró - aki emiatt a cégbejegyzési eljárást felfüggesztette - mikor és miért változtatta meg korábbi álláspontját.
Dávid Ferenc, a 104 takarékszövetkezet érdekeit képviselő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) szóvivője az Ab szerdai döntéséről elmondta: tiszteletben tartják a bíróság határozatát, még ha az nem is a szája ízük szerinti. Aki hisz a törvényekben, a bíróság függetlenségében, annak jogszerűen kell vívnia a harcát.
"Az Ab szerdai megszüntető döntése nem gyengíti, sőt felértékeli az OTSZ és a Fővárosi Törvényszék hasonló tárgyú alkotmánybírósági beadványát az integrációs törvény alkotmányellenességének megállapítására" - emelte ki Dávid Ferenc.
A Takarékbank részvényesei a közgyűlésen elfogadták a bank konszolidált beszámolóját és 2014-es üzleti tervét is. A konszolidált beszámoló szerint a szövetkezeti hitelintézetek központi bankja és az érdekeltségébe tartozó vállalkozások 2013-ban 498 millió forint adózott eredményt és 151 millió forintos mérleg szerinti eredményt értek el. A Bank 2014-es üzleti terve számottevő üzletivolumen- és hitelportfólió-bővülést, összességében pedig 55 százalékos mérlegfőösszeg-növekedést irányoz elő.
A Bank a bővülő üzleti volumenből adódóan jelentős jutalékbevételt és kamateredményt vár, összességében a nettó bevételek 23 százalékos növekedésével számol 2013-hoz képest. A bank üzleti terve tartalmazza továbbá a szövetkezeti hitelintézeti szektor átvilágításának befejezését, illetve ennek nyomán az egyetemleges felelősségi kör teljessé tételét, valamint további, a szektor egységes piaci fellépéséhez nélkülözhetetlen közös szabályzatok - üzletpolitika, marketing - kiadását. Idén megtörténnek az egységes informatikai rendszer kialakításának első lépései is.
Az integrációs szervezet
A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ), a takarékszektor intézményvédelmi feladatait ellátó intézmény tavaly júliusi megalakulása óta első alkalommal tartott közgyűlést tegnap. Az SZHISZ Igazgatóságának tagjai Lontai Dániel, Nagy Csaba és Polacsek Csaba lettek, a Felügyelőbizottság tagjává Lipcsei Jánost, Eőry Gábort és Alföldi Ferencet választották. 2013-as beszámolója szerint az SZHISZ 150,8 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 147 milliárd forint saját tőkével zárta a tavalyi évet.
A Takarékbank államosításának majd átjátszásának története
- 2013. jún 27-én az Országgyűlés elfogadta a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényjavaslatot. A takarékszövetkezeti szektor átalakítását azzal indokolták, mivel annak tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes. A törvény rögzíti, hogy az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, de azt a rendszer átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használja. Az így feljavított és megerősített szektorban pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja, ha a pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja.
Létrejött a takarékszövetkezeti integráció két központi szerve a központi banki funkciókat már jelenleg is ellátó Takarékbank, a másik az újonnan létrejövő, az intézményvédelemmel és szavatolótőke-szolgáltatással foglalkozó integrációs szervezet.
- 2013. július 2-án lemondott tisztségéről a TakarékBank elnök-vezérigazgatója, Csicsáky Péter (aki 2001 óta volt vezérigazgató, 2010 óta elnök is), helyét Szabó Levente vezérigazgató-helyettes vette át.
- Július 3-án Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt.
- Július 5-én Demján Sándor, a több mint 100 takarékszövetkezuet érdekeit képviselő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke bejelentette, hogy minden hazai és ha kell, európai fórumon jogorvoslatot fog kezdeményezni az OTSZ a parlament által pénteken elfogadott szövetkezeti törvény ellen.
- Július 13-án aláírta Áder János a takarékszövetkezeteket gyakorlatilag államosító törvényt.
- Augusztus 7 - A bankfelügyelet 25 oldalas dokumentumban kifogásolta a takarékszövetkezetekre ráerőszakolandó közös alapszabálytervezetet. A takarékok úgy érzik, zsarolt helyzetben vannak, különösen, hogy az eddigi vezetők kirúgásáról szólnak a hírek.
- Augusztus 26 - Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) jogalkotással okozott kár megtérítése iránti keresetet nyújtott be múlt héten a magyar állam, a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Posta, az integrációs szervezet és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellen.
- December 17 - A TakarékBankban meglévő többségi állami részesedést nyilvános nemzetközi pályázaton értékesítik, a legmagasabb vételárat ajánló befektető részére. A pályázat kiírásának határideje 2014. január 15. A pályázatot március 15-ig kell elbírálni, és március 30-ig megkötni az adásvételi szerződéseket.
- 2014. január 24 - Elkezdődött a Fővárosi Törvényszéken annak a pernek a tárgyalása, amelyet az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és egy magánszemély indított a magyar állam és társai ellen jogalkotással okozott kár megtérítésére.
- Február 7 - A takarékszövetkezetek meghatározó többségével bíró Magyar Takarék Zrt. tett egyedüliként ajánlatot a TakarékBank állami tulajdonrészére a február 6-ai határidőig.
- Március 11 - Több mint 9 milliárd forintért Magyar Takarék vásárolta meg a Takarékbank 54,8 százalékos részvénycsomagját a Magyar Fejlesztési Banktól és a Magyar Postától.
- Április 18 - A Fővárosi Törvényszék (FT) pénteki végzésében újabb ideiglenes intézkedésként megtiltotta a Magyar Posta birtokában levő takarékbanki részvények átruházását a Magyar Takarék Zrt.-nek. Másrészt dr. Bene Lajos bíró az Alkotmánybírósághoz fordult, állapítsa meg a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvényről, hogy az nem ütközik-e az alaptörvénnyel, és amennyiben igen, akkor az semmisítse meg.