Egyikük, Gyenesei István, a Gyurcsány-kormány volt önkormányzati minisztere elismerte, hogy találkozott a befektetők képviselőivel, de a részletekre már nem emlékezett, így vallomásából nem derült ki lényeges vagy új körülmény.
Tanúként tett vallomás Bodnár Terézia, az MNV volt, ingatlanvagyonért felelős vezérigazgató-helyettese is, akinek válaszaiból annyi derült ki, hogy "a folyosói pletykákról, miszerint valami nem volt rendben a telekcsere körül" valójában csak az ügyészségtől hallott.
A pert egyébként Budapestről még 2012-ben helyezte át Szolnokra az Országos Bírósági Hivatalt vezető Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége). Tavaly decemberben azonban az Alkotmánybíróság (Ab) kimondta, hogy az OBH számára az ügyáthelyezést lehetővé tevő jogszabály alaptörvényellenes, ezért az Ab megsemmisítette a szabályozást, mintha a törvény sosem létezett volna.
A szolnoki és a más "elszámoltatási" ügyekben eljáró vidéki törvényszékek az Ab-döntés alapján illetékesség hiányában sorra "visszaadták" az ügyeket a Fővárosi Törvényszéknek, ám ott sem tartották magukat illetékesnek. Végül a Kúria a büntetőeljárási törvény egyik passzusára, a megelőzés elvére hivatkozva helyezte vissza az ügyet vidékre. Eszerint ha egy ügy tárgyalása közben kiderül, hogy mégsem az addig eljáró bíróság az illetékes - mert például máshol követték el a bűncselekményt -, akkor is ott kell befejezni a tárgyalást, ahol az első eljárási cselekmény történt. Ugyanakkor ez nehezen tűnik alkalmazhatónak, ha eleve törvénytelenül kezdte el egy bíróság a tárgyalást.
A per folytatása amiatt is aggályos lehet, mert az eredeti áthelyezés miatt a vádlottak is az Ab-hez fordultak még 2012-ben, ahol ügyükben az eljárást felfüggesztették, de most, az új fejlemények hatására folytatják.
Megírtuk, a Szolnokon folyó pert - noha az utolsó tárgyalás óta a törvényben rögzített három hónapnál több idő telt el - nem kell elölről kezdeni. A volt MNV-s vezetőket - Tátrai Miklós korábbi vezérigazgatót és Császy Zsolt egykori értékesítési igazgatót - hűtlen kezelés kísérlete miatt a vádlottak padjára ültető, de Gyurcsány Ferencet például sikertelenül kriminalizáló eljárás ugyanis ma már nem számít kiemeltnek. Eredetileg az volt, miután 2010-ben, az "elszámoltatás" beindulásával beleírták a törvénybe, de tavaly nyáron, a parlamenti választás előtti évben úgy módosították a büntetőeljárási törvényt, hogy kivették a felsorolásból a hűtlen kezelést.
Eközben a Sukoró-ügyben Washingtonban, nemzetközi választott bírósági eljárás is zajlik, ítélet késő ősszel várható. Ebben a sukorói beruházást tervező befektetők perlik kártérítésért a magyar államot mintegy 120 milliárd forintra.
Császy ennek kapcsán lapunknak megjegyezte: a szolnoki és a washingtoni eljárásban is megpróbálja az ügyészség illetve az állam "ügyeskedőnek, telekspekulánsnak" beállítani a máshol világszerte elismert üzletembereket, akik "szívesen üzletelnek demokratikus államokban, csak a diktatúrákat nem szeretik, bár a jelek szerint azok se őket", pedig a sukorói King's City szerinte "a régióban nagyobb dobás lett volna, mint a Hungaroring."
