Szabadnak minősítette az EBESZ megfigyelő missziója az ukrán elnökválasztást, amely „nagy részben" megfelelt a nemzetközi normáknak.
Joao Soares misszióvezető szerint el kell ismerni az ukrán hatóságok erőfeszítéseit, mert a bizonytalan kelet-ukrajnai biztonsági helyzet közepette kellett megtartaniuk a választást. Jogsértések a keleti országrészben történtek, ahol akadályozták a voksolást és megfenyegették a választási bizottságok tagjait.
Andrea Gross, az Európa Tanács küldöttségének vezetője azt emelte ki: az új elnököt legitimitása arra hatalmaz fel, hogy a bizalom helyreállítása és az államhatalom decentralizálása végett azonnal párbeszédet kezdeményezzen a keleti körzetek állampolgáraival, hogy a társadalom sokszínűségének tiszteletben tartásával megőrizzék az ország egységét.
Sajtónyilatkozatban jelentette be az oroszországi Rosztovban tartózkodó Viktor Janukovics februárban megbuktatott ukrán államfő: tiszteletben tartja az elnökválasztást. Jelezte azonban, az elnök legitimitásához szükség van a keleti országrész „részvételéhez” is, mert mint fogalmazott, e régió lakói számos sértést és megalázást szenvedtek el a hatalom részéről.
Moszkva is tiszteletben tartja az elnökválasztás eredményét és készen áll párbeszédre Petro Porosenkóval – jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Az orosz álláspont szerint az a legfontosabb, hogy az új kormány fegyelembe vegye az ország minden állampolgárának, minden politikai erejének érdekeit, biztosítsa kompromisszumok lehetőségét.
Oroszország reméli, hogy Porosenko teljesíteni fogja a kampány során tett ígéreteit és megtesz mindent „Kijev radikális és erőszakos viszonyának megakadályozásáért a délkeleti országrésszel szemben”. A terrorellenes hadművelet felújítása Kelet-Ukrajnában óriási hiba lenne, mondta az orosz diplomácia vezetője.
A keleti hadművelet azonban újraindult. Arszen Avakov hadügyminiszter már vasárnap jelezte, hogy a választás lezárása után újabb, aktív szakaszába lép a terrorellenes hadművelet. Erre az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság vezetői éjféltől hadiállapotot hirdettek ki.
Denisz Pusilin a népköztársaság társelnöke azzal indokolta a döntést, hogy elsődleges céljuk a „megszálló csapatok kiűzése” területükről. Ezt követően reggel szakadár fegyveresek támadták meg és foglalták el a donyecki nemzetközi repülőteret.
Délután a hadsereg légicsapást mért a létesítmény környékére, vadászgépeket is bevetve, majd deszantosokat küldött a terület megtisztítására. Áldozatokról nem érkeztek jelentések, a felek lapzártánkkor még szemben álltak egymással.
Hogy mindez mennyiben befolyásolja az új államfő terveit, egyelőre nem tudni. Porosenko még a légicsapás előtt jelezte, hogy június első felében szeretne találkozni Oroszország vezetőivel, mert álláspontja szerint Moszkva nélkül nem lehet békét és stabilitást biztosítani Délkelet-Ukrajnában. „Oroszország a legnagyobb szomszédunk. Ismerjük egymást Putyinnal” - mondta.
Az új elnök első útja azonban Lengyelországba vezet majd. Bronisław Komorowski lengyel elnök már korábbanbmeghívta Porosenkót lengyelországi látogatásra június 3-4-én.