Illarionov kifejtette: nem az a legfontosabb eredmény, hogy a "csokoládégyáros" Petro Porosenko lesz a következő ukrán államfő, és az sem, hogy már az első fordulóban megnyerheti a választást. Nem is az, hogy Julija Timosenko volt kormányfő, a kormányzó Haza (Batykivscsina) párt jelöltje komoly vereséget szenvedett, ami kétségessé teszi, lesz-e még szerepe az ukrán politikában. Szerinte az a fő eredmény, hogy "jogi értelemben meghalt a putyini mítosz Ukrajna széteséséről, azaz nyugat-keleti kettészakadásáról".
Szerhij Taran arra mutatott rá, hogy vereséget szenvedtek a választáson mindazok az ukrán politikusok, akik Moszkvával álltak szoros kapcsolatban, politikájukban a kremli irányvonalat képviselték. Hangsúlyozta, hogy az ukrán vezetésben csak Európa-párti politikusok maradtak, Porosenko támogatásával pedig az ukrán választók az ország európai integrációja mellett tették le a voksukat.
A politológus az új államfő legsürgetőbb feladatának a kelet-ukrajnai szeparatizmus megfékezését nevezte, továbbá az oligarchikus rendszer megszüntetését reformok útján. Úgy vélte, nehéz feladat előtt áll az új elnök, akinek amellett, hogy az ország súlyos gazdasági helyzetének javításában eredményeket kell felmutatnia, még erős parlamenti ellenzékkel is meg kell küzdenie.
Volodimir Feszenko ukrán politológus az új elnök előtt álló feladatok közül az ország vezetésének megújítását, előre hozott parlamenti választások kiírását és a korrupció elleni harcot nevezte meg. Az elemző Timosenko hibájául rótta fel, hogy kampányának egyik fő eleme Ukrajna NATO-csatlakozása volt, amivel még jobban eltávolította magától a keleti országrészben élő választókat.
Ruszlan Bortnik politológus "rövid távúnak és törékenynek" nevezte Porosenko rendkívül magas támogatottságát, amelyet szerinte a "csokoládégyáros" az ukrán választóknak a háborútól és bizonytalanságtól való félelmének, valamint a többi elnökjelölt rendkívüli népszerűtlenségének köszönhet.
Kiemelte, hogy Porosenko választási győzelmét nem politikai programjának köszönheti, amelyet szavai szerint nem is ismer senki, és nem is ideológiai álláspontjának. Ez utóbbit azzal támasztotta alá, hogy egyaránt rá szavaztak ukrán nacionalisták és kommunisták, a nyugati, illetve a keleti orientáció hívei. Mindez azonban a szakértő szerint azt a kockázatot hordozza magában, hogy a választók gyors és látványos eredményeket várnak az új elnöktől mind a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésében, mind az ország szociális és gazdasági állapotában. Gyors, kedvező változások hiányában pedig népszerűsége hamar zuhanni kezd, akár már jövő tavaszra mélypontra juthat - vélekedett az elemző.
