A tekintélyes londoni The Times "Európa dühös peremvidéke" címmel közölt szerkesztőségi írást, amely megállapítja: az amerikai Tea Party-mozgalom kialakulása és az európai választások eredménye is jelzi, hogy a jobboldali populizmus jelensége számos fejlett gazdaságban robbanásszerűen terjed. Az erős gazdasági növekedés híján sokan egyszerűen megélhetési gondokkal küszködnek ezekben az országokban is, és ennek egyik kirívó kísérőjelensége a bevándorlókkal szembeni nagyvonalúság hiánya, de a jóléti kiadásokra és a külföldi segélyekre költött pénzek miatti düh is.
Európa vezetőinek meg kell érteniük azt is, hogy a földrész egészén tapasztalható nyugtalanság okai túlmutatnak a gazdasági problémákon: sok választót például az zavar, hogy a bevándorlók nem integrálódnak a társadalomba, mások attól félnek, hogy a hagyományos keresztény értékeket félresöpri a liberális világiasság. Ha e félelmek alaptalanok is, a "jómódú európai liberális többségnek" megfelelőbb módot kell találnia az együttélésére a perempártokkal, máskülönben ezek a pártok folytatják terjeszkedésüket - fogalmaz szerkesztőségi cikkében a The Times.
Az EU-ellenes erők továbbra is eltörpülnek az európai folyamatot támogató pártok mellett, de már nem annyira, mint a múltban, és az európai parlamenti választásokat morális értelemben nem lehet az EU-párti politika győzelmének tekinteni. Ha a rendszerellenes lázadás erői nem is kerültek többségbe, egyértelműen megváltoztatták Európa realitásait, és az európai vezető réteg reflexszerű válasza, amely szerint minden válságra "még több Európa" a megoldás, még soha került szembe ilyen mértékű kihívással. E lázadás figyelmen kívül hagyása öngyilkossággal érne fel - állapítja meg a The Guardian.
A párizsi Le Monde különösen azt tartja nyugtalanítónak, hogy Marine Le Pen Nemzeti Frontja Franciaország 70 megyéjében lett első, 25 megyében pedig több mint 30 százalékot kapott. A lap szerint az FN olyan erős pozícióba került, hogy akár az „euroszkeptikusok” frakciójának vezetője is lehet az Európai Parlamentben. A kormányzó szocialisták a helyhatósági választások után ismét súlyos vereséget szenvedtek, és ezt a figyelmeztetést komolyan kell venniük – írta a Le Monde, amely szerint a baloldali politikusok ugyanolyan pánikban reagáltak, mint 2002-ben, amikor Jean-Marie Le Pen bekerült az elnökválasztás második fordulójába. Kijut a bírálatból a jobbközép UMP-nek is, amelynek megítélését erősen rontotta az utóbbi hetekben kirobbant botrány. A párt elnöke, Jean-François Copé ugyanis belekeveredett a Bygmalion kommunikációs cég fiktív számláinak ügyébe.
A Le Figaro megszólaltatta a CSA politológiai intézet igazgatóját, Yves-Marie Cannt, aki szerint az FN győzelme egyáltalán nem meglepetés, már az utóbbi hetek közvélemény-kutatásai is erre mutattak. Cann úgy vélekedett, hogy az eredmény a kormány eredménytelenségének, a vele szembeni bizalmatlanságnak a jele, ráadásul népszerűtlenségi rekordokat döntöget François Hollande államfő is. Ezen kívül a Nemzeti Frontot nem sújtotta a nagyarányú tartózkodás, Le Penék tudták a legjobban mozgósítani híveiket.
"Megszűnt a kétpártiság, a Néppártnak csak sápadt győzelem jutott" – írta a spanyolországi EP-választásokról a barcelonai La Vanguardia, utalva arra, hogy bár a PP szerezte a legtöbb voksot és mandátumot, mégis a két baloldali tömörülés összességében legyőzte a kormánypártot. „A PP szenvedve győzött a történelem legrosszabb PSOE-ja ellen” – írta a konzervatív madridi ABC, amely azzal is alátámasztja a két nagy spanyol párt válságát, hogy a Néppárt és a Szocialisták együtt a voksoknak a felét sem érték el.
"A szlovákok hátat fordítottak Brüsszelnek" - kommentálta a hétvégi voksolás részvételi arányát hétfőn a Hospodárské Noviny (HN). A szlovák gazdasági-közéleti lap szerint a szlovákiai rekord alacsony részvételi arány egyebek mellett annak számlájára írható, hogy "a válság elferdítette az unió képét és így nőtt a Brüsszellel szembeni apátia", s a választók nem érezték úgy, hogy valamit is változtatni tudnának.
A maribori Vecer című szlovéniai napilap értékelése szerint a 24 százalékos részvételi arány azt tükrözi, hogy egyre nagyobb a szakadék Brüsszel és az emberek között. A legnagyobb példányszámú Delo is az alacsony részvétellel foglalkozott. "A katasztrofálisan alacsony részvétel a szlovén politika veresége. A távolmaradással a szavazók egyértelművé tették, hogy apátiába zuhantak, és ahelyett, hogy azt mondanák a politikusoknak: +végetek van+, inkább azt üzenik: +nem érdekeltek bennünket+" - fogalmazott a Delo.
Kivételt képez Olaszország, ahol a kormányzó baloldali Demokrata Párt történelmi győzelmet aratott éppen a fő riválissá vált populista Öt Csillag Mozgalom ellen. A La Repubblica szerint „az optimizmust sugárzó, a „bizalmat” és a „reményt” kampány-kulcsszóként használó Matteo Renzinek sikerült legyőznie az Öt Csillag Mozgalom vezetőjének, Beppe Grillónak az ordítását és fenyegetőzését.” A PD ugyanis 20 pontot vert a komikusból lett populista politikus pártjára. A La Stampa szerint az M5S súlyos árat fizetett Grillo durván agresszív hangneméért, pedig néhány héttel korábban még úgy tűnt, hogy komolyan megszorítja a PD-t. A torinói lap ugyanakkor kategorikusan kijelentette: Berlusconi Forza Italiája „nincs többé”. A volt miniszterelnök pártja ugyanis csak 16, 8 %-ot kapott.