tiltakozás;Mazsihisz;megszállási emlékmű;

Több százan gyújtottak mécsest szombat este az MTA előtt a szobor ellen tiltakozva. Fotó: Bielik István/Népszava

- Célegyenesben Gábriel

Nem adták át az EP-választás előtt a vitatott Szabadság téri '44-es német megszállási emlékművet. De ami késik, nem múlik: az átadási határidő szombat, Orbán Viktor kormányfő születésnapja. Az emlékmű ellen a hétvégén több száz civil tüntetett, és tiltakoztak az ellenzéki pártok vezetői is.

Folytatjuk - ígérték a Szabadság téri vitatott emlékmű ellen tüntetők szombati "kihelyezett" demonstrációjukon a Széchenyi téren, az MTA épülete előtt. A '44-es német megszállásra a Magyarországot jelképező Gábriel arkangyallal és a német birodalmi sassal emlékező szoborcsoport ugyanis nem készült el még az EP-választás előtt, noha - mint megírtuk - a politikai haszonszerzés és a szavazatmaximálás elve ezt diktálta volna.

A mintegy 270 millió forint közpénzből készülő szobor, illetve a mellette való már-már erőszakos kormánypárti kiállás a felmérések szerint akár szavazatokban is mérhető szimpátiát jelenthetett volna a Fidesz-KDNP-nek.

A mintegy kétszáz tiltakozó civil azért "szorult ki" a hat hete tüntetéseiknek helyt adó Szabadság térről, mert a szoborhoz hozzájárulását adó, a fideszes Rogán Antal vezette önkormányzat egész hétvégére lefoglalta a teret egy rendezvényre.

Az MTA előtt szombat délelőtt megjelentek a demokratikus ellenzéki pártok vezetői is: Szabó Tímea és Juhász Péter, az Együtt-PM társelnökei, Bokros Lajos, a MoMa elnöke, Popper Gábor, a Liberálisok ügyvivője, Horváth Csaba, az MSZP alelnöke és Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke.

A szónokok jelezték: a "történelemhamisító" emlékműnek a Szoborparkban a helye. Gyurcsány úgy vélte, a jelenlegi "basáskodó" hatalomnál "mocskosabb hatalmak" is meg szoktak bukni, csak az a kérdés, hogy mikor és mit hagynak maguk után.

Horváth arról szólt, hogy a "demokratikus pártok" Európát választják, míg Popper úgy vélte, az emlékmű körüli csatát Orbán Viktor akkor is elveszítette, ha végül felépül "a hazugság szobra".

Bokros arról beszélt, hogy a Fidesz "a diktatúra értékrendjét képviseli és a Jobbik faji gőggel átitatott náci ihletésű kultúráját." Juhász Péter szerint Orbánt nem az emberek, csak a hatalom érdekli.

Szombat este szintén több százan gyújtottak mécsest az MTA előtt a szobor ellen tiltakozva - a tömeghez Fischer Ádám karmester szólt. A befejezés előtt álló emlékmű építésének leállítását, és a szobor-kérdés teljes átgondolását sürgetette a múlt héten Orbán Viktornak írott levelében 30 zsidó származású amerikai kongresszusi képviselő is.

A szobor átadási határideje egyébként május 31-e, Orbán Viktor kormányfő születésnapja, de várhatóan még hétvége előtt elkészülnek vele.

"Ha rabbi lennék, a lábnyomukat is megáldanám"

A Szabadság tériek "küldötteként" kapott szót a Mazsihisz vasárnapi közgyűlésén Lovas Zoltán újságíró és Mécs Imre egykori '56-os halálraítélt, volt parlamenti képviselő.

Lovas kifejtette: "Orbán Viktor benzinnel locsolta meg az antiszemitizmus ügyét, amikor népének könnyű álmot ígért, hiszen ez az emlékmű arról is szól, hogy a magyar nép nem volt részese a holokausztnak". Hozzátette, "az elátkozott emlékmű nem a zsidók ügye, hanem egész Magyarországé és a demokráciáé". Majd arra kérte a Mazsihiszt tiltakozzanak, hiszen "a gyalázatos emlékművet napokon belül felavatják majd".

Mécs Imre elismerően szólt azokról a Szabadság téri civilekről, akik nap-mint nap, immár csaknem ötven alkalommal nem csupán szellemiségükben, hanem fizikailag is kiálltak az ügy mellett, "a nemzet becsületét védték és védik folyamatosan" - ahogy egyébként Mécs maga is, aki állandó résztvevője az akciósorozatnak.

Mécs Imre is nyomatékosan felhívta a közgyűlésen résztvevőket arra, hogy személyesen legyenek jelen a téren. Mint mondta, "ha én rabbi lennék, minden nap ott lennék, és az önkéntesek lábnyomát is megáldanám."

A Mazsihisz közgyűlésén nem választottak új ügyvezető igazgatót Zoltai Gusztáv helyére. Ő április elején távozott az általa 1991 óta betöltött posztról. Csak az dőlt el, hogy az ügyvezető-választás joga a közgyűlésénél marad és nem kerül át a Mazsihisz vezetőségéhez; a választást magát hat hét múlva tartják.

Kövér László házelnök sem erkölcsileg, sem politikailag nem tartja időszerűnek és indokoltnak, hogy Horn Gyula néhai miniszterelnök nevét viselje az egyik parlamenti terem, közölte az Országgyűlés sajtóirodája a Népszabadsággal.