kormány;frekvencia;

- Száznégymilliárd a frekvenciákért?

Közzétette a szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasznosítási pályázatát a honlapján tegnap a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A hatóság a Magyarországon mobiladat-forgalomra még nem használt 800 és a 2600 megahertzes (MHz) frekvenciasávokat, valamint a 900, az 1800 MHz-es, továbbá a 26 gigahertzes (GHz) sávokból még ki nem osztott részeket értékesíti. A pályázók 2014. június 16-án adhatják be jelentkezésüket. A meghirdetett frekvenciablokkok egyszeri értékesítési díjminimuma együttesen 104 milliárd forint. A nyertesek a frekvenciákat 2034-ig jogosultak használni.

Az NMHH tervei szerint a frekvenciák dobra verésével a gazdasági versenyt erősítené, egyben a szélessávú hálózatok kiépítését is gyorsítaná. Ezzel tovább növekedhetnek Magyarországon a szélessávval ellátott területek, nagyobb lehet az elérhető le- és feltöltési sebesség is, így mindenkinek lehetősége lesz az információs társadalom aktív részesévé válni – emeli ki az NMHH közleménye.

A magyar gazdaság számára hosszú távon fontos, hogy a szélessávú mobilszolgáltatás lehetőség szerint az ország szinte teljes területén bárki számára elérhetővé váljon. Ez nem csak az előfizetők és a szolgáltatók érdeke, a frekvenciahasználat aktivitása egy ország gazdasági mutatója is egyben. Minél nagyobb a területi lefedettség és gyorsabb az adatforgalom, annál inkább biztosított a gazdaság digitális vérkeringése – teszik hozzá.

A hatóság álláspontja szerint a hosszú használati idő növeli a befektetési kedvet és csökkenti a befektetői kockázatot. A 800 és 2600 MHz-es sávok új sávként nyílnak meg a mobil szolgáltatások számára. A 800 MHz-es sáv a kedvező hullámterjedési viszonyok miatt különösen alkalmas a ritkán lakott területek lefedettségének javítására.

Az NMHH a stratégiai partnerként kezelt hírközlési szolgáltatók részvételével lefolytatott konzultáció és a beérkezett konstruktív észrevételek feldolgozását követően írta ki a szélessávú frekvenciahasznosítási pályázatot – tudatta a hatóság.

Egyelőre nem tudni, milyen írásszakértői vélemények, milyen mélységű - szemrevételezéses, vagy laboratriumi elemzéses - vizsgálatok alapján gyanúsította meg az ügyészség újabb bűncselekményekkel Simon Gábort