Ez volt az egyik központi gondolata annak a beszélgetésnek, amely szerdán este a budapesti Francia Intézetben zajlott le Hubert Védrine volt francia külügyminiszter és szintén „ex” magyar kollégája, Balázs Péter között Pócs Balázs (Népszabadság) moderálásával.
Védrine, aki előzőleg külön interjút adott a Népszavának, elmondta, hogy várhatóan a csütörtökön kezdődő európai voksoláson a hagyományoknak megfelelően magas lesz a tartózkodók aránya, és ennek az a legfőbb oka, hogy a mai napig az európai polgárok nem tudják pontosan, mit várnak Európától. Sokan hitték, hogy Európa a megoldás mindenre, de a várt csoda elmaradt.
A volt francia külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a választási kampányok sem erősítik az európai tudatot. Felidézte, hogy 1992 őszére François Mitterrand francia köztársasági elnök népszavazást írt ki a maastricht-i szerződés ratifikálására, és már-már elbukni látszott az ügy, amikor az államfő egy televíziós vitában megtalálta a varázsszót: „Egy erős Európa jobban megvéd”. Védrine szerint a mostani választások után mindenképpen fel kell vetni, hogy érdemes-e tovább erőltetni a föderációs törekvéseket, amelyeknek egyre kevesebb a híve a kontinensen.
Balázs Péter arról beszélt, hogy a most megválasztandó EU-bizottság abba a különleges helyzetbe kerül, hogy már nem tud hozzányúlni az Unió 2013-ban elfogadott költségvetéséhez, sőt, mivel mandátuma 2019-ben lejár, újat sem terjeszthet elő. Ő is úgy vélekedett, hogy belátható időn belül nem lesz újabb nagyobb csatlakozási hullám – jelenleg csak Szerbia és Montenegró felvétele van folyamatban – és nincs itt az ideje a mélyebb integrációnak sem.
Mindkét politikus beszélt Törökországnak és Oroszországnak az Unióhoz fűződő kapcsolatáról. Balázs Péter szerint újra kell értékelni Törökország helyzetét, amelynek EU-csatlakozása évek óta téma és ha erre jó ideig nem is kerül sor, nem lehet figyelmen kívül hagyni sem Törökország gazdasági erejét, sem pedig befolyását a Balkán, a Fekete-tenger térségére és a Közel-Keletre. A volt magyar külügyminiszter fenyegetőnek nevezte az ukrán válság kapcsán új orosz doktrínát, míg francia kollégája szerint meg kellene találnia Európának a középutat Oroszország megítélésében a „fenyegetés” és a „gázszállító” között. Védrine egyúttal megerősítette: Törökország csatlakozását ma aligha ratifikálná mind a 28 tagállam.
Szóba került a magyarországi EP-kampány is. Balázs Péter kijelentette: szégyenkezve idézi a Fidesz-plakátokon olvasható „Üzenjük Brüsszelnek: tiszteletet a magyaroknak!” jelszót. „Egyáltalán ki az a Brüsszel és kitől kérnek tiszteletet?” – tette fel a kérdést a volt külügyminiszter. Emlékeztetett arra, hogy 25 évvel ezelőtt az európai integráció külpolitikai prioritás volt, és nem vettek tudomást ennek belső hatásáról. 1999-ben Magyarország belépett a NATO-ba, 2004-ben az EU-ba és miután „e küldetés teljesült”, a magyar politika számára mintha nem lennének új célkitűzések e téren. Ugyanakkor a magyar politikus az európai hatékonyság egyik akadályának nevezte, hogy miközben az Európai Parlamentben öt évig stabilitás uralkodik, egy európai ciklus ideje alatt akár két tucatnyi kormányváltás is történhet a tagállamokban.
Hubert Védrine az Uniót egy mozdonyhoz hasonlította, amelynek 28 masinisztája van. Szerinte az erősebb tagállamoknak kellene élen járniuk a célok kijelölésében és sokat segítene a hatékonyságban, ha európai illetékesek gyakrabban járnának a különböző tagországokba és jobban megismernék a helyi viszonyokat. Arra a kérdésre, hogy jogos-e az európai képviselőknek a nemzeti érdekek védelmét hangsúlyozni, a francia politikus így felelt: „általános értékeket” nem lehet egy kampányban eladni és példaként Gerhardt Schröder egykori német kancellárt említette, aki 1998-as megválasztásakor nagy felzúdulást keltett kijelentésével, mely szerint az Európa Tanácsban Németország érdekeit fogja védeni. „Vannak olyan nemzeti realitások, amelyeket nem lehet szintetizálni egy európai programban” – mondta Védrine. Ennek kapcsán magyar kollégája megjegyezte, hogy míg az Európai Parlamentben nincsen kormány és ellenzék, csak különböző frakciók, addig az egyes nemzeti pártok képviselői „naponta viszik a bőrüket a vásárra.”
A tagállamok kilépésével vagy kizárásával kapcsolatban Balázs Péter leszögezte: az EU-szerződés nem ismeri a kizárás fogalmát, a legsúlyosabb, az „atombombaként” emlegetett szankció egy ország szavazati jogának megvonása. Ezzel még egyetlen alkalommal sem éltek, de a volt magyar külügyminiszter szerint szankciók nélkül is „lehet érezni, ha egy országot nem szeretnek.”