Nem létezik olyan speciális fogyasztóvédelmi rendelkezés, ami előírná a befizetést igazoló dokumentumok megőrzését - tájékoztatta lapunkat az NFH. Ugyanakkor mindenképpen figyelembe kell venni azt az általános jogi elvet - az úgynevezett "szabad bizonyítás elvét" -, miszerint vitás ügy esetén bírósági eljárásban annak kell bizonyítania az adott állítást, aki arra hivatkozik: vagyis ha vita van arról, hogy egy számlát a fogyasztó befizetett-e, akkor a befizetés megtörténtét a fogyasztónak kell valamilyen - lehetőleg okirati - úton bizonyítania. Ennek tükrében tehát - bár erre senki sem kötelezhet - mindenképpen érdemes megtartani és biztos helyen elraktározni a befizetéseket igazoló dokumentumokat.
A szabad bizonyítás elve azonban nem mondja ki, hogy a befizetést megtörténtét csak egy bizonyos fajta dokumentummal lehet igazolni, bármely más módon is lehet, ha az alkalmas, sőt, az NFH szerint nem is kell feltétlenül okirati bizonyítéknak lennie: "elméletben" akár tanúvallomással is lehet egy befizetés tényét bizonyítani. Dr. Boross Norbert, az ELMŰ-ÉMÁSZ kommunikációs igazgatója szerint, ha a fogyasztó elveszíti valamelyik dokumentumot, akkor sem kell aggódnia, mert "a számla az informatikai rendszerben megvan, azt bármikor reprodukálni tudjuk", azonban ő is a bizonylatok megőrzésének fontosságára hívja fel a figyelmet.
Mindezt figyelembe véve még mindig fennáll a kérdés: akkor mégis mennyi ideig "érdemes" megőrizni a bizonylatokat? Az NFH tájékoztatása szerint a szerződésekből eredő követelések főszabály szerint öt év alatt évülnek el - a villamos-energia, a földgázszolgáltatás és a telekommunikáció területén a szerződésből eredő követelések elévülési ideje két év. Az ELMŰ kommunikációs igazgatója ezzel kapcsolatban igen szűkszavúan nyilatkozott, állítása szerint "a követelések egy, illetve bizonyos esetekben öt év után évülnek el".
Elévült követelést a bíróság előtt nem lehet érvényesíteni, ugyanakkor az elévülés tényét a bíróság hivatalból nem veszi figyelembe, arra külön hivatkoznia kell az érdekelt félnek - figyelmeztet a fogyasztóvédelem. Az elévülés "bizonyos okokból" meg is szakadhat - ami az elévülési időt újraindítja -, valamint "nyugodhat" - ez esetben a határidő meghosszabbodik. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy ha egy adott követeléssel kapcsolatban az elévülés idején belül egyik fél sem tesz semmit, és a jogosult sem volt akadályoztatva a követelés érvényesítésében, úgy a határidő leteltével azt már nem lehet végrehajtani.
Összességében tehát azt érdemes tudni, hogy - főszabály szerint - legalább öt, a fent említett három ágazatban pedig legalább két évig ajánlatos megőrizni a számlák befizetését igazoló dokumentumokat. Erre azonban senki sem kötelezhető: ki-ki tegyen saját belátása szerint.
