Országosan 35-36 ezer diák hiányozhat a gimnáziumokból, szakközépiskolákból és szakiskolákból, miután ennyivel kevesebben iratkozhattak be a vártnál - jelentette be Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint csak az egyik déli megyében kétezer tanuló hiányzik a beiskolázásoknál. A jelenség egyik oka Mendrey szerint demográfiai, ugyanis 1999-2000 körül (az első Orbán-kormány idején - a szerk.) viszonylag kevés gyermek született.
A másik ok viszont a második Orbán-kormány oktatáspolitikájában keresendő, pontosabban annak egyik emblematikus elemében: a tankötelezettség korhatárának 18-ról 16 évre való leszállításában. Az új köznevelési törvény 2012-es hatályba lépése óta ugyanis nem csak a tizenhat éves diákok dönthetnek úgy, hogy érettségi vagy szakmai végzettség nélkül, akár szülői beleegyezés hiányában otthagyják a középiskolát (túlkoros, többször bukott tanulók esetében az általános iskolát), hanem az iskolák kötelezettsége is megszűnt arra, hogy a diákokat minden körülmények között bent tartsák az intézmény falai között.
A PDSZ elnöke szerint az intézkedést a pedagógusok túlnyomó többsége támogatta, hiszen azok, akik emiatt kiesnek az oktatási rendszerből, jellemzően hátrányos helyzetű, nehezen tanítható fiatalok. Bár a kormány európai uniós példákra hivatkozva szállította le a tankötelezettség korhatárát - ami több tagállamban is 15 és 17 között mozog -, de Mendrey úgy vélte, a 2008-ban kirobbant, máig elhúzódó gazdasági válság hatására több ország is korrigálta a rendszerét, és fölemelte a korhatárt 18 éves korra. Utóbbinak egyébként egyszerű, racionális oka van: gazdasági visszaesés idején a képzetlen, műveltség és kompetencia híján új szakmák elsajátítására képtelen fiataloknak szinte lehetetlen munkát találni a magánszférában, így számukra csak az állami költségvetés által finanszírozott közmunka vagy segély maradna.
Az egyszerű képlet ellenére a - Hoffmann Rózsa távozó köznevelési államtitkár nevével fémjelzett - 2010 utáni oktatáspolitika inkább a közoktatási szférán való spórolás és a hazai vagy külföldi tőkét állítólag nagyon vonzó, olcsó, betanított bérmunkások "tömeggyártásának" lehetőségét látta a korhatár csökkentésében. A 2011-ben kiszivárgott "Hoffmann-terv" - egy minisztériumi háttértanulmány, amely a 2011-ben elfogadott köznevelési törvény titkos melléklete volt - 2015-ig mintegy 73 milliárd forintnyi költségvetési megtakarítást vár csak a korhatárleszállítástól, ami 4904 pedagógus-álláshely megszűnésével fog járni. Ehhez jönne csak a gyermeklétszám csökkenésével járó csaknem négyezer álláshely-megszűnés, de a szakképzés átalakításától - szakiskolák bezárása, összevonása, közismereti képzés minimálisra csökkentése - is 2284 tanár elbocsátását várják.
Tehát egyáltalán nem légből kapott a PDSZ elnökének bejelentése, amely szerint a több tízezres diákhiány több ezres pedagógus-leépítésekkel fog járni, és 50-60 iskola zárhat be. Vagyis a pedagógus életpályamodell, illetve az ahhoz kapcsolódó, 2017-ig fokozatos béremelés bevezetésével "jól járt" tanárok közül nagyon sokan veszíthetik el állásukat. Ráadásul Mendrey szerint a túlélésükért küzdő oktatási intézmények arra kényszerülnek majd, hogy magatartászavaros, hátrányos helyzetű diákokat is tömegével vegyenek fel, pedig az ő oktatásukra nincs megfelelő szakmai hátterük. Az államtitkárság egyébként lapzártánkig nem cáfolta a tanulóhiányról szóló PDSZ-bejelentést.
A korhatárcsökkentés gazdasági csodát sem okozott: a Policy Agenda elemzése szerint a 15–19 éves korosztályban 2011 októbere és decembere között 8900 munkanélküli volt, a friss adataok szerint pedig már 12 900-an vannak.
