Az igazságügyi államtitkár nem tényként közölte a fellebbezési szándékot, "csupán" emlékeztetett, a magyar kormánynak júliusig van ideje dönteni. Mint ismert, az Európai Tanács égisze alatt működő emberi jogi bíróság a 17 hazai, jogfosztott kisegyház által indított perben úgy határozott, hogy a 2011-ben elfogadott egyházügyi törvény több alapjogot is sért, köztük a vallásszabadságot és az egyesülési jogot. Ezen felül sérti az állam és az egyház szétválasztásának elvét azzal, hogy az Országgyűlés dönthet egy vallási közösség egyházként való elismeréséről.
Rétvári szerint azonban Strasbourg "kettős mércét" követ, mert szerinte - bár konkrét példákat nem említett és nem is tisztázta, mire gondol - más európai országokban "kevesebb garancia védi az egyházi intézményeket, sőt néhol kifejezetten államegyház működik". Ezután azt a "hajmeresztő" kijelentést tette, hogy az Európai Tanács másik intézménye, az alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság "úgy foglalt állást, az új magyar egyházügyi törvény megfelelő kerete a vallásgyakorlásnak".
Az államtitkár állításával szemben azonban a bizottság először 2012-ben javasolta a jogszabály felülvizsgálatát, mert álláspontjuk szerint a törvény önkényes és túlzó feltételekhez köti a felekezetek elismerését – példaként említve az egyházzá nyilvánítási kérelmet megelőző hazai és nemzetközi működés minimális időtartamát –, így az elismerés pusztán politikai jellegű döntésként értelmezhető. Ezután 2013-ban, az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban a Velencei Bizottság ismét bírálta az egyházi szabályozást, mert sérti a vallásszabadságot.
