Ha egy idegen, akinek fogalma nincs a magyar labdarúgás állapotairól, végighallgatta tegnap Telkiben az MLSZ éves rendes közgyűlésének elnöki összegzését, nyilván azt gondolta, hogy ennek az országnak a válogatottja a top10-et ostromolja a világranglistán.
A fejlődés minden téren döbbenetes, konstatálhatta, bár az is igaz, hogy Csányi Sándor elnök reményét fejezte ki: klubcsapataink az idén eredményesebben szerepelnek majd a nemzetközi porondon, mint tavaly.
Csak az idegen tisztánlátása végett: akkor rekordgyorsasággal estek ki a magyar együttesek, mire július végén elkezdődött az NB I., már egyikük sem volt versenyben.
Persze mindez mellékes körülmény, amikor a számok szédítő felfutást támasztanak alá. A 2013-as évet a szövetség 389 millió forintos nyereséggel zárta, Csányi mégis tömegesítést és az infrastruktúra-fejlesztést tartotta a legfontosabb eredménynek.
Az MLSZ versenyrendszerében szereplő csapatok száma három év alatt 7474-ről 9734-re nőtt, a Bozsik Programban 71 ezerről 129 ezerre emelkedett a játékosok száma, a 2011-es 126 ezerrel szemben manapság 190 ezer igazolt labdarúgó van Magyarországon.
Csányi politikai ismerőseitől kölcsönzött kifejezéssel élve, rezsicsökkentéssel indokolta, milyen jó az irány! "Ezek a számok azt mutatják, sikeresek voltak az MLSZ intézkedései, amelyek által 90 százalékkal kisebbek az amatőrcsapatok költségei" - rögzítette.
Megjegyezte továbbá, szintén szívéhez közel álló eredmény, hogy jelentősen nőtt az élvonalbeli meccsek átlagnézőszáma, ami a nemrégiben átadott két új stadion vonzerejére vezethető vissza.
Amikor a pénzügyi helyzetet vette górcső alá, egyáltalán nem gondolt fukarkodni a jelzőkkel! Sikertörténet - jelentette ki, s elmondta, 2010-ben "negatív vagyonnal" vették át a szervezet irányítását, mára ugyanakkor ez kétmilliárd forintot tesz ki, az MLSZ költségvetése pedig négyszeresére nőtt a négy évvel ezelőttihez képest.
Úgy tervezték, hogy 2013-at 119 millió forintos nyereséggel zárják, ehhez képest 389 millió forint maradt a kasszában, ezen kívül pedig a TAO-programban 387 millió forintos megtakarítást értek el, utóbbi összeg a következő években válik felhasználhatóvá.
Bravúr a javából, mondhatnánk, bár a képet árnyalja, hogy az állam tavaly 44,5 milliárd forintot invesztált a sportágba (pontosabban a szövetségbe, mert ugye ebben nincsenek benne az önkormányzatokon keresztül megejtett kiadások).
Csányi hangoztatta, az egy főre jutó sporttámogatás tekintetében az Európai Unióban még így is a hátsó mezőnyben található Magyarország, s valamelyest a visegrádi négyektől is elmarad. Megtudtuk, 2013-ban az MLSZ 7,6, a klubok 17 milliárd forintnyi TAO-támogatást használhattak fel.
A kevés negatívum egyik éppenséggel ekkor hangzott el: "Egy bizonyos csoport rátelepedett a rendszerre és próbál jutalékot kérni a támogatásért cserébe" - sajnálkozott az elöljáró. Mindenesetre az országos pályaépítési program keretében így sikerült máris 385 pályát - ebből 202 kispályát - átadni, de 2017-re 800 a célszám.
Vági Márton arról beszélt, hogy miután jövőre elkezdődhet a Puskás Ferenc Stadion átépítése, a 2020-as Eb-rendezés igenis reális elképzelés. A főtitkár a fontos teendők között említette, hogy emelni kell a játékvezetők számát, mert bíróhiány léphet fel, s megjegyezte, a következő idényben már kötelező lesz a szurkolói kártya bevezetése valamennyi klubnál.
A 76-ból megjelent 56 küldött egyébiránt minden beszámolót, jelentést, tervet és alapszabály-módosítást ellenszavazat nélkül fogadott el, így a legérdekesebb hír az volt, hogy kiderült, Pintér Attila szövetségi kapitányt kommunikációs tréningre küldi a szövetség.
Csányi próbálta menteni a menthetetlen, jelesül leszögezte, szerinte Pintér jól, mert őszintén nyilatkozik, ám ha az MLSZ egyébként is minden alkalmazottját elküldi efféle tréningre, akkor Pintérnek sem árthat.
Ráadásul a nagyszámú médiaszereplésére való a szakembernek - a többiektől eltérően, akik csoportfoglalkozásokon vesznek részt - egyéni foglalkozásokon lesz jelenése. Bár csak ezen múlna a magyar válogatott eredményessége...