A Miniszterelnökség ügyvezető külügyi és külgazdasági államtitkára, aki a harmadik Orbán-kormányban az új felépítésű Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkári funkciójának, majd ősztől ugyanitt a miniszteri posztnak a várományosa a tárca átszervezését azzal indokolta, hogy Európa számos országában, így Franciaországban, Svédországban és Szlovákiában már létezik az egységes irányítás. Az államtitkár véleménye szerint 2010-ben sikeres stratégiai döntés volt, hogy a magyar külgazdasági struktúrát két lábra állították az export iránya és a résztvevők körének szempontjából. Akkoriban a magyar export több mint 80 százaléka az EU-ba irányult, ezért nyitott a külgazdasági stratégia az úgymond dinamikus növekedést produkáló keleti piacok felé. A keleti nyitás stratégiájának lényege, úgy növelni a magyar exportot, hogy az Európai Unión kívülre nagyobb mértékű legyen a bővülés. Tavaly 6 százalékkal nőtt a teljes magyar kivitel, amely elérte a 108,6 milliárd dollárt, ugyanakkor az unión kívüli országokba 7 százalékkal többet exportáltunk. Az államtitkár úgy vélte: egyoldalú függőségünket az uniótól meg kellett szüntetni. 2010-ben még kivitelünk 80 százaléka irányult az EU-ba, ezt "sikerült" 3 százalékponttal csökkenteni. A keleti nyitás "gyorsítósávra került" - mondta Szíjjártó, aki megjegyezte azért "a Nyugatot sem felejtjük el."
Magyarország azt szeretné , hogy 2018-ra az export egyharmada az EU-n kívülre irányuljon, és hogy az ország termelési központtá váljon a térségben, illetve minél több magyar kkv részesüljön a magyar exportból.
Az utóbbi években életbe léptetett vállalati adókedvezményeket megtartják. "Ha a költségvetési mozgástér erre lehetőséget ad", akkor tovább mérséklik a terheket. Folytatni szeretnék az adminisztratív terhek csökkentését, gyorsítanák a cégbejegyzést, javítanák a finanszírozási lehetőségeket. A kormány olyan szabálymódosításokra készül, amelyek ösztönzik a kereskedelmi bankok hitelezését - mondta Varga Mihály a Magyar Innovációs Szövetség ugyancsak tegnapi közgyűlésén.
