Csokonai Vitéz Mihálynál szellemesebben tán senki nem fogalmazta meg széles e honban a magántulajdon és a köz (állami) tulajdon lényegét. Éppen 220 esztendő telt el azóta, hogy a költő Az estve című versében imigyen merengett: "Az enyim, a tied mennyi lármát szűle, Miolta a miénk nevezet elűle." Lármát magam is hallani vélek a Kárpát-medencében, még ha nem is olyan harsányat, mint amilyent a kapitalizmus versenyszellemének feladása megérdemelne. Minden állami vagyonunk őre így sommázta a közszolgáltatók elleni szabadságharc lényegét: a privatizációnak vége. És mindez elhangzott: "A jó gazda - állami vagyongazdálkodás a gyakorlatban" elnevezésű konferencián, ahol a még nem reprivatizált cégek vezetői nyeltek egy jókorát, hiszen mit is tehettek volna mást. A (kétszer) kétharmad elvégre nagy úr. Némelyeknek tán eszébe jutott a gönci takarékszövetkezet is. Nem a csúfos vég okán, hanem jelesül azért, mert a pénzintézetet történetesen "Jógazdának" hívták.
Aki annak a téveszmének a rabja, hogy az állami vagyongazdálkodás öncél, netán egy szűk, a kormányzati hatalom holdudvarának privilégiuma, az téved. Mert hogyan is mondta a vagyonkezelés kormányzati felelőse? Az állami tulajdonhoz való ragaszkodás - illik megtanulni! - "szükséges a kormány gazdasági és társadalmi célkitűzéseinek megvalósításához." A vagyon, pedig már csak olyan, hogy nemcsak a megőrzése, hanem a gyarapítása is fontos. Nem kisajátítással, hanem kiszorítással kergetik el az országból azokat a multikat - most éppen egy francia viziközmű cég a kilövésre kiszemelt "vad" -, amelyek a nemzetinek hazudott célok útjában állnak. Nem érheti szó a ház elejét, fizetnek is érte. Nem is keveset. A Mol értelmetlenül megvásárolt részvénycsomagján eddig 220 milliárd forintot vesztett az állam. Hitelből vettük meg, a piacinál jóval magasabb árfolyamon, a kiebrudalt IMF-től származó pénz felhasználásával. Szavazati jog viszont alig párosul hozzá. Azért a privatizáció kisérletére is akad példa: a Takarékbank-takarékszövetkezetek esetében megkisérelték. A bíróság azonban meggátolta. Átmenetileg?