A legszigorúbbnak tartott nemzetközi hitelminősítő, az S&P Londonban pénteken bejelentette, az eddigi BB pluszról egy fokozattal BBB mínuszra javította a devizában és helyi valutában fennálló hosszú és rövid futamidejű román államadósság besorolásait.
A szomszédos ország államadóssága így az eddigi befektetésre nem ajánlott, vagyis spekulatív, kategóriából a befektetésre ajánlottba került. Romániát most már mind a három nemzetközi hitelminősítő befektetési ajánlású besorolással tartja nyilván. A Fitch Ratings szintén „BBB mínusz”, a Moody’s Investors Service pedig „Baa3” osztályzatot adta a románoknak. Az S&P indoka, hogy Románia a következő években a térségi átlagnál gyorsabban növekszik, és folyamatosan csökkenti adósságrátáját.
Magyar kormányzati körökből gyakran elhangzik az a vágy, hogy már itt lenne az ideje, hogy felminősítsenek bennünket, vagyis hogy kikerüljünk a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriából. (Ez az S&P-nél ráadásul két lépést jelentene fölfelé.)
Amennyiben tovább csökken az adósságráta, emelkedik a belföldi befektetők aránya, és mérséklődik a devizaadósság, a hitelminősítőknek is lépniük kell Magyarországgal kapcsolatban – mondta erről a Napi Gazdaságnak Töröcskei István, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. Véleménye szerint az államadósságnál 10-30 százalék a devizában fennálló tartozás ideális aránya. Úgy véli, jó teljesítmény, hogy ez a mutató a 2011 végi 51 százalékról 42 százalékra csökkent, de a cél a további forintosítás.
Az ÁKK vezérigazgatója azt mondja: elsősorban nagy mennyiségű belföldi megtakarításra van szükség. Ma már nem is annyira a deviza a kockázat, hanem a külső finanszírozás nagysága a probléma. Amennyiben az államadósság nagy része külföldi befektetők kezében van, és ehhez társul a magas devizarészarány, ez a legrosszabb kombináció a kockázatok alakulását tekintve.
Ezzel a véleménnyel némileg összecsengett az általunk megkérdezett Katona Tamás közgazdász egyetemi tanár álláspontja is, aki lapunk elmondta: a rövid távú mutatóink egy része (a GDP arányos államháztartási hiány mértéke, a gazdasági növekedés dinamikája, az infláció nagysága) már megfelelő lenne a felminősítéshez, a folyó fizetési mérlegünk is 2009 óta tartósan pozitív. Ugyanakkor a GDP-arányos államháztartási hiány legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a választási küzdelem során jelentős túlköltekezés volt.
Az a tény, hogy a GDP-arányos államadósság mértéke 2010 óta bennragadt a 80 százalékos érték körül, óvatosságra intheti a hitelminősítőket. Számukra kevésbé a gazdasági fejlettség a döntő, ez Románia esetében gyengébb, mint Magyarországé. Sokkal inkább a növekvő stabilitás, amiben viszont a szomszédos ország előttünk jár. Ez az oka annak, hogy a felminősítésünk még nincs napirenden - és a térségbeli uniós országok közül a legrosszabb minősítést kapjuk.
Leghamarabb ősszel tárgyalhat az S&P igazgatósága a felminősítésünkről, és ha rábólintanak, akkor 2014 legvégén kerülhetünk magasabb kategóriába - emlékeztetett lapunk érdeklődésére Németh Dávid. A devizaadósságunk magas aránya olyan kockázati tényező, amelynek leépítésére várnak a hitelminősítők - mondta Németh Dávid.
