"Nem hiába tiltakoztunk a téren nap, mint nap: törekvéseink immár átszövik a társadalmat, és nemcsak a helyszíni demonstrációkon, de más csatornákon is rengeteg pozitív visszajelzést, támogatást kapunk" - mondta a Szabadság térre tervezett '44-es német megszállási emlékmű elleni akciósorozat eddigi eredményeiről az egyik állandó résztvevő, Mécs Imre. Az egykori '56-os halálraítélt, volt országgyűlési képviselő újságírók előtt arról is beszélt, hogy törekvéseiket igazolja az MTA-n rendezett minapi konferencia, amelyen jellemző volt a kritikus hangvétel nemcsak az emlékművel, hanem a jelenlegi történelemszemlélettel, illetve hatalmi ideológiával szemben is.
Utóbbival kapcsolatban Magyar Fruzsina - a tüntetéssorozat egyik szervezője, Mécs Imre felesége - is azt emelte ki: mindez már régen nem csak a szoborról szól, hanem arról a kormányzati ideológiáról, amelynek jelei már az első Orbán-kormány idején megmutatkoztak, és amelynek csak tünete a szobor. Társadalmi kötelesség ez ellen tiltakozni - tette hozzá. Az akció másik szervezője, Zoltai Andrea pedig arról beszélt, hogy bár ez már nem zsidó ügy, hanem társadalmi kérdés, de mégiscsak több százezer holokauszt-áldoztat emlékéről van szó, ezért a Mazsihisz fellépését várják. A Szabadság tériek nevében és "küldötteként" ezért Mécs Imre és Lovas Zoltán újságíró, dokumentumfilmes részt vesz a Mazsihisz május 25-i közgyűlésén, és várhatóan fel is szólalnak.
Popper Gábor, a Liberálisok alelnöke ehhez hozzátette: fontos a civil társadalom szerepe, és az ilyen tiltakozó akciók mutatják meg, hogy mennyire. Bár a Liberálisok és a DK aktivistái kezdettől fogva részt vettek a már öt hete a téren zajló tiltakozó akciókon, és más pártok, civil szervezetek is megjelentek időről-időre, a szervezők most külön levélben fordultak minden demokartikus ellenzéki párt vezetőjéhez, és kérték, hogy jelenjenek meg május 24-én szombaton 11 órakor a téren közös tiltakozásra - ezt már Lovas Zoltán jelentette be. Arról is beszélt, ugyanaznap, az EP-választás előestéjén 15 órától Freedom Party címmel lesz kapcsolódó rendezvény a téren. A demonstrálók egyébként tegnap is élőlánccal tiltakoztak az emlékmű és a történelemhamisítás ellen - ebben még az engedélyezett vonulási útvonalukra vezényelt rendőrsorfal sem tudta megakadályozni őket.
A nyilvánvaló szimbolikai és esztétikai aggályok, valamint a nemzetközivé terebélyesedő botrány ellenére Orbán Viktor kormányfő többször is megvédte az emlékművet, beosztottjai - például Semjén Zsolt vagy L. Simon László - pedig még nála is többször tették ezt. A legkeményebben talán május elején - Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténésznek, a Magyar Művészeti Akadémia tagjának - írt válaszlevelében védte meg a szobrot Orbán. Azt írta: "ez a műalkotás erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan". Az emlékmű körül kialakult vitáról pedig úgy írt, hogy az nem haladja meg az "olcsó politikai lökdösődés kocsmapultját."
A levél ráadásul igazolta azokat a félemeket, melyek szerint a szobornak olyan az üzenete, mintha Magyarország német megszállása után "romlott volna el minden", és addig nem lett volna például tucatnyi, a zsidókat diszkrimináló jogszabály. Orbán ugyanis kijelentette: "Egyenesen ki kell mondanunk, hogy német megszállás nélkül nincs deportálás, nincsenek százezerszám elveszett életek." Ezek után aligha lepte meg az kormányfővel találkozó Mazsihisz-vezetőket, hogy az emlékmű miatti súlyos aggályaikra a kormányfő csak annyit mondott, "nincs mozgástere" az ügyben.
