Nigéria;terroristák;Boko Haram;elrabolt diáklányok;Abubakar Shekau;

- Nigéria tárgyalna a terroristákkal

Előzetes közlésével szemben mégis hajlandó lenne tárgyalni a több mint kétszáz diáklányt túszul ejtett Boko Haram terrorszervezettel a nigériai kormány. „Abuja mindig készen állt a lázadókkal való párbeszédre” – jelentette ki a rendkívüli ügyek minisztere, Taminu Turaki. Mint mondta, „minden problémáról” hajlandóak tárgyalásokat folytatni.

A tárcavezető tavaly olyan testület elnöke volt, amely a Boko Harammal tárgyalt a terrorszervezet bebörtönzött tagjait érintő amnesztiatörvényről.

Hétfőn, amikor videofelvételen mutattak meg az április közepén elrabolt lányok közül körülbelül 130-at, a nigériai kormány még kategorikusan kizárta annak lehetőségét, hogy az amnesztiáról tárgyaljon.

Egyelőre kétséges, valóban hajlandó-e a nigériai kormány foglyokat elengedni a lányokért. Ez ellen szól, hogy Goodluck Jonathan elnök aligha engedne meg magának egy ilyen lépést a jövő évi elnökválasztás közeledtével.

Ráadásul ez a terrorizmus elleni harc amúgy elég szerény nigériai eredményeit is veszélyeztetné. Ha a kormány kivásárolná a lányokat, azzal viszont épp a Boko Haramot erősítené. A kabinetnek azonban valamit lépnie kell, hiszen már az egész világ aggódik a túszul ejtett lányokért.

A másik dilemma, ha a kormány úgy dönt, hajlandó lenne megbeszéléseket folytatni a lázadókkal, ki lehetne a tárgyalópartner. A nigériai kormány szerint ugyanis a magát a Boko Haram vezetőjének kiadó Abubakar Shekau, aki a hétfőn napvilágra került videofelvételen 17 percen át beszélt, valójában már nem is él, tavaly ölték meg a nigériai belbiztonsági erők.

Szakértők azonban kételkednek ebben a verzióban, mert a hatóságok már többször halottnak nyilvánították. 2009-ben is azt közölték, meghalt. Ezután azonban Shekau videofelvételen bizonyította: nagyon is életben van. Abuja erre visszavonulót fújt.

Szakértők szerint a legutóbbi videofelvételeken feltűnő férfi arca és hangja is nagyon hasonlít ahhoz, akit korábban Abubakar Shekau néven ismertek meg.

A másik nagy kérdés, mi lehet azzal a további mintegy száz lánnyal, akik nem voltak láthatóak a hétfői videofelvételen.

Az előző hetekben olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint néhány lányt eladtak Csádba, Kamerunba és a Közép-Afrikai Köztársaságba fejenként kilenc euróért, illetve rabszolgává tették meg őket.

Az Amnesty International nagyon is lehetségesnek tartja ezt. Az emberi jogi szervezet szerint Afrikában és Ázsiában évi 1,1 milliárd euró folyhat be a rabszolga-kereskedelemből.

Miközben a világ attól tart, hogy idővel katonai összetűzésbe keveredhet egymással Kína és Japán a Szenkaku-szigetek hovatartozása miatt, kiéleződött a konfliktus Peking és Hanoi között. A két állam viszonya ugyan sosem volt felhőtlen, ám az utóbbi hetek történései miatt a fegyveres összecsapás sem vált elképzelhetetlenné. Kína olajfúrótornyot létesített a Dél-kínai tengernek azon a részén, amelyet Vietnam magáénak vall. Kedden kínainak vélt gyárakra támadtak Vietnamban.