Mecénások Klubja;zene;Santana;Corazón;

Fotó: Gettyimages

- Santana szívből szól

Május 6-án jelent meg Carlos Santana új lemeze, a Corazón, azaz Szív. A fáradhatatlan mexikói gitáros-zeneszerző ezen is hozza szokásos érzelmes-energikus játékát, a belülről jövő, mégis könnyen befogadható dalokat. Ebből az alkalomból készített vele interjút a barcelonai El Mundo.

A beszélgetés szomorú múltidézéssel kezdődött. A riporterrel és a muzsikus felelevenítette azt az 1977. augusztusi koncertet, amikor  Carlos a nemrég elhunyt Paco de Luciával lépett fel a katalán fővárosban.

-Paco de Lucia volt az első flamenco-élménye?

-Az első alkalom, amikor cigány frekvencián voltam, még Mexikóban történt. Ott hallgattuk Augustin Lara, Andrés Segovia, Django Reinhardt zenéjét. Mindannyian cigányok voltak. Amikor San Franciscóba kerültem, még jobban elmélyedtem Django és Manitas de Plata zenéjébe. Ő volt Picasso kedvenc gitárosa. Ők a nap 24 órájában élik ezt a zenét, nemcsak időnként. Zenéjüket úgy lehet a legjobban jellemezni, hogy ezek fényhullámok. Indiából és a budapesti magyaroktól származnak és ez a vonal elér Latin-Amerikáig.

- Ön az 50-es években kezdett zenélni, amikor vége lett a mambo korának, és jött a rock and roll, az elektromos gitár. Melyik zene adtak Önnek az első lökést? Édesapja mariachija?

- Még mielőtt mariachit játszott, apám a „Vereda Tropical” zenéjét játszotta, Lara, Tonta La Negra, Pedro Vargas zenéjét. Kubai zene volt, amelyet Mexikóban játszottak. Aztán abból a mambóból lett a „zoot suite”, a mambo és a jazz közötti zene. Tijuanában kezdtem bluest játszani Chuck Berry elektromos gitárjával. Olyan volt, mintha valami istenit kaptam volna, borzong tőle az ember. Vagy olyan, amin amikor megéled első spirituális vagy fizikai orgazmusodat. Gyerek voltam még, de már ezen a hullámhosszon voltam. Az ember nem tudja, hogyan és miért csinálja, de ahogy John Lee Hooker mondja: „Benned van és ki kell adnod.”

- Amikor megalakította együttesét San Franciscóban, akkor tört ki a virágok, a hippik, az LSD forradalma és akkor adta ki Carlos Castaneda a Don Juan tanításait. Minden akkor kulminált, amikor Ön megjelent 1969-ben Woodstock-ban.

-Normális és természetes volt számunkra, hippik számára, hogy sétálunk az utcán, LSD-t, ayahuascát, peyotét vagy marihuánát fogyasztottunk. Ami nem volt normális, az a kokain és a heroin volt. Akik ezekkel éltek, a szemükön látszott,hogy el vannak veszve. Amikor az ember peyote-t vagy ayahuascát fogyaszt, ez nincs. Az ember világosan tudja, hogy kicsoda és mit kell cselekednie. Ez a Corazón album mindezt tartalmazza: a színeket, a tudatot, a frekvenciát,a fényt, a szerelmet, a békét, a boldogságot. Vannak emberek, akiknek sok pénzük van, mégsem boldogok. Vegyük Steve Jobs-ot: sok pénze volt, mégsem vásárolhatott egy többlet percet sem ezen a planétán. A sikert azzal kell mérni, hogy békében van-e az ember agya, jó egészségnek örvend-e, és boldog-e.

- Úgy tűnik, hogy most olyan lemezről beszél,amelyet, tudom, nagyra értékel. John Coltrane A love Supreme-jéről , amelyet úgy jellemeztek, hogy “ emelkedett,elegáns, lelkes.”

-Pontosan. Ez érvényes minden emberre. Senkinek sincs monopóliuma. Mindnyájan így születtünk, mindnyájan méltók vagyunk Isten kegyelmére. Mit jelent ez? Hogy mindig a fényben vagy mert te vagy a fény. Sok ember szeret bújócskát játszani, mintha elszigetelten élne, vagy nem lenne méltó, vagy örökösen bűnben élne. Ezek mind beteg agyak ostobaságai. A fény mindig fény, a sötétség mindig sötétség. A fénynek egy célja van: világítani. Nem hazudni, nem megosztani, nem összehasonlítani, nem versenyezni, csak teljessé tenni és felemelni.

- Ön az együttesével támogatta César Chavez aktivistát a 70-es évek eleji sztrájkokban. Ön tudatában volt akkor annak,hogy mi történik a közösségében,a chicanók (Amerikában élő mexikóiak) szakszervezeti harcával?

-Tökéletesen tudatában voltunk, odaadtuk, amit kerestünk Chaveznek, a szervezetnek, amely harcolt a vietnami háború ellen, valamint a Fekete Párducoknak. Mint John Lennon,  felhasználtuk a zenét a lelkiismeretek forradalma érdekében. Nagyra becsültük Dolores Huertát, aki a parasztmozgalom vezetője volt . Ő találta ki azt az „Igen, meg tudjuk csinálni”  jelszót.Ezt vette át  Barack Obama is. Dolores olyan volt a mexikóiak számára az USA-ban, mint Rosa Parks, akinek ügyéből 1955-ben elindult az afro-amerikaiak  montgomery buszbojkottja. Boldog vagyok,hogy mindezt átéltem San Francisoban ahol megszületett a forradalom és Woodstockig ért.

-Gondolom, nem volt könnyű egy chicanónak néger zenét játszani.

-Az egyetlen dolog, amit akartam, áttörni a korlátaimat,mert minden, amit Eric Clapton,Jimmy Page, a Rolling Stones  játszott, Chicagóból és Memphisből származik. Muddy Waters-től B.B. Kingtől, Albert Kingtől, és ha ők megtehették, akkor én miért ne?

- És nem érezte ugyanezt,amikor Tinariwen. tuareg együttesével játszott?

-Ez ugyanaz. Hála Istennek, ismerem a dalaikat. Jól fogadtak. Muzsikájuk olyan, mintha friss levegővel töltenék meg a tüdőmet.

- A kaliforniai és a New York-i latin zenének mások a hagyományai.

- Mi egyetemessé tettük és New Yorkban is ugyanúgy zenélnek. Az Egyesült Államok nyelve multidimenzionális. Ha valaki odamegy ás nem akar tanulni, jobb, ha nem is megy. Más füllel kell hallgatni. Sokan azért jönnek az USA-ba, hogy a saját zenéjüket érvényesítsék és nem azért,hogy tanuljanak. Én tanulni jöttem ide.

 

 

A kampányban a „magyar” akác védelmére felesküdő párt vezető politikusai korábban egy gallyat sem tettek keresztbe a fafajta védelméért, sőt: szóban és tettekben is ott vágtak alá, ahol tudtak -  írja közleményében Mudri György, az MSZP EP-képviselőjelöltje.