Töröcskei István szerint az államadósságnál 10-30 százalék a devizában fenálló tartozás ideális aránya. Szerinte ugyan jó teljesítmény, hogy ez a mutató a 2011 végi 51 százalékról 42 százalékra csökkent, de a cél a további forintosítás.
Az ÁKK vezérigazgatója azt mondja: elsősorban nagy mennyiségű belföldi megtakarításra van szükség. Ma már nem is annyira a deviza a kockázat, hanem a külső finanszírozás nagysága a probléma forrása. Amennyiben az államadósság nagy része külföldi befektetők kezében van, és ehhez társul a magas devizarészarány, ez a legrosszabb kombináció a kockázatok alakulását tekintve. A kockázatok mérséklése alapvető feladat a jelenlegi gazdaságpolitikai helyzetben. Ennek érdekében valósul meg 2012 óta a lakosság szerepének növelését eredményező sikeres program. Emellett ebbe az irányba hatnak az MNB nemrég bejelentett lépései, melyek a belföldi pénzintézetek államadósság-finanszírozásban betöltött súlyát növelik.
Arra a kérdésre, hogy mikor várható, hogy a nagy hitelminősítők felfelé módosítsák Magyarország besorolását, Töröcskei azt mondta, hogy amennyiben sikerül az adósságrátát tovább csökkenteni, valamint emelkedik a belföldi befektetők aránya és mérséklődik a devizaadósságunk, akkor a hitelminősítőknek is lépniük kell.