Az ünnepi köszöntés Pécsi Györgyi József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus laudációjával vette kezdetét, aki a Nemzet költőjének nevezte az első sorban helyet foglaló Kányádi Sándort. Pécsi beszédében kifejezte, hogy a 85. születésnapi köszöntés, amelynek a Petőfi Irodalmi Múzeum örömmel adott otthont, szívből jövő ünnepnek számít, és elsősorban annak fontos, aki köszönthet.
„Sándor bácsi szívesen elmegy még az Isten háta mögötti helyekre is, különösen akkor, ha a karon ülőtől a botra támaszkodóig minden korosztály képviselteti magát, de az ünnepléseket nem igazán szereti” – fogalmazott.
A kétórás ünnepség során felelevenítették Kányádi Sándor életét és pályafutásának főbb mozzanatait. 1929. május 10-én a székelyföldi Nagygalambfalván született, de mivel május tizedike román nemzeti ünnep volt, a rákövetkező napra anyakönyvezték.
1950-ben jelent meg első verse a bukaresti Ifjúmunkás című lapban, alkotói évei innentől kezdve száznál is több verssel gazdagodtak. Virágzik a cseresznyefa című 1955-ben megjelent kötete óta tucatnyi verses- illetve mesekötete jelent meg, generációk kedvencévé vált.
1993 óta Kossuth-díjas, és számtalan egyéb elismerés birtokosa. A művészt többek között Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész, Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke köszöntötte, a hivatalos látogatáson Katarban tartózkodó Áder János köztársasági elnök gratuláló levelét pedig Gróh Gáspár, a Köztársasági Elnöki Hivatal igazgatója olvasta fel.
Kányádi Sándor az ünnepségen elmondta, soha nem nevezte magát költőnek, ugyanis véleménye szerint költő csak az lehet, akinek halála után is mondják a verseit. „Mondani és énekelni kell a verseket, mert csak így helyezhetjük vissza őket eredeti jogukba” –fogalmazott. Az ünnepségen Havas Judit előadóművész, Őze Áron színművész, a Magyar Színház igazgatója szavalt Kányádi-verseket, a Kaláka együttes pedig megzenésített költeményeivel lépett fel.