;

Lázár János;fejlesztéspolitika;Miniszterelnökséget vezető államtitkár;

- Lázár nem utazik Brüsszelbe

Lemondta mai találkozóját Lázár János: a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításáról tárgyalt volna Johannes Hahnnal, a regionális politikáért felelős EU biztossal – értesült a Népszabadság. 

A találkozó fontos lett volna, hiszen az EU egyelőre megkérte Magyarországot, ne küldjön április 15-e utáni számlákat, azokat ugyanis Brüsszel nem fizetné ki. Az Európai Bizottság előbb meg akar róla győződni, hogy megfelelően működik az átalakított magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer.

A közreműködő szervezeteknél rendelkezésre álló humánkapacitások megőrzése számunkra is elsőrendű kihívás - tájékoztatta levélben uniós partnereit a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára, Vitályos Eszter Zsuzsanna a Népszabadság szerint. Az Európai Bizottság erősen érdeklődik az uniós elszámolási rendszer honi átalakításáról, és ugyan emiatt a felfüggesztés szankcióját nem alkalmazta, de mégsem maradt nyitva az uniós pénzcsap. Budapest elővigyázatosságból ugyanis április közepe óta nem küld számlát, amíg az új szisztémára az EU nem mond áment.

A lap szerint az első ránézésre könnyen megoldhatónak mondott problémák most már jóval nehezebben tűnnek orvosolhatónak. A kormányzati álláspont szerint május végére zárul le a vizsgálat, június végétől mennek a számlák, s már jön is az uniós pénz. Valójában viszont most, május közepén is számos tisztázatlan kérdés van hátra. Az egyik legnagyobb nyitott kérdés, miként lehet tovább foglalkoztatni a közreműködő szervezetek dolgozóit.

A gond az, hogy az állami cégeknél foglalkoztatott középfokú végzettségű embereknek a közigazgatásban nem tudnak annyit fizetni, amennyit ott kerestek - sőt alapesetben nem is foglalkoztathatják őket. Most képzési rendszert indítottak, és ideiglenesen mindenféle pótpénzeket fizetnek. A dolgozók május közepéig nyilatkozhatnak arról, hogy vállalják-e, hogy alacsonyabb bérért a minisztériumokhoz kerülnek.

Hónapok óta minimális az infláció mértéke, a Központi Statisztikai Hivatal által kedden közölt áprilisi adatok mégis fordulatot jelentenek, ugyanis 0,1 százalékkal voltak alacsonyabbak mint egy évvel korábban. 1968 óta nem volt példa arra, hogy Magyarországon csökkentek voltak a fogyasztói árak. Deflációról azonban még így sem beszélhetünk, mert az úgynevezett maginfláció  - éves összehasonlításban - 2,4 százalékkal növekedtek.