A hazai elemzők meglepődtek: 0,2 százalék közeli éves inflációt vártak áprilisban, ehelyett 0,1 százalékkal csökkentek az árak. Hasonlóra lassan már csak az idősebb korosztály emlékezhet, ugyanis ilyesmire 46 esztendeje nem volt példa. Az árcsökkenés akár statisztikai hiba is lehet - vélekedett lapunk kérdésére Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője azonban ennél fontosabbnak tartotta, hogy az úgynevezett maginfláció, amely a hatósági árintézkedések hatását kiküszöböli, éves 2,4 százalékkal növekedett, deflációról éppen ezért nem beszélhetünk.
Az árszínvonal alakulásába - az ismert rezsicsökkentő lépések mellett - az is közrejátszott, hogy szerte Európában alacsonyak az árak, így az importnak sincs számottevő árnövelő hatása. Csökkent az energiahordozók, üzemanyagok ára is. Németh Dávid szerint a belső kereslet továbbra is csekély, annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban a kiskereskedelmi forgalom élénkülni látszik, viszont 12 éves mélypontról indultunk el.
Az április inflációs adatok tükrében deflációról nem beszélhetünk - így értékelte az éves összevetésben 0,1 százalékkal csökkenő árszintet lapunk érdeklődésére Balatoni András is. Az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője arra számít, hogy az elkövetkező hónapokban tovább csökkennek az árak. A magyar gazdaságot most az jellemzi, hogy az inflációs nyomás gyenge, és minden valószínűség szerint ebben a legközelebbi hónapokban nem lesz változás. A szakember csak az esztendő második felében számít korrekcióra, arra hogy akár 1,5 százalékra is emelkedhet - éves alapon - a pénzromlás üteme, de így is éves átlagban 0,4-0,5 százalékos inflációval zárhajuk a 2014. évet.
Az áprilisi adatokra visszatérve, az újabb rezsicsökkentés hatása csak májusban jelenik meg a fogyasztóiár-indexben, mivel csak ebben a hónapban kapják meg számláikat a fogyasztók. Az élelmiszerek 0,8 százalékos 12 hónapos árcsökkenésére is felhívta a figyelmet Balatoni András, de megjegyezte, hónapok óta ebben a szegmensben folyamatos drágulás figyelhető meg, viszont a tavalyi évi magas bázis az éves indexek esését eredményezte. Magyarországon ugyanakkor nagyon alacsony az importált infláció mértéke. Ennek oka az, hogy mindenütt csak visszafogottan növekednek az árak. Ami újdonság, hogy mi is bekerültünk ebbe a körbe. Hosszú éveken keresztül ugyanis Magyarországon mindig nagyobb mértékben emelkedtek a fogyasztói árak, mint Európa-szerte.
Ebből arra lehet következtetni, hogy az elkövetkező években is a 2-3 százalékos infláció lesz jellemző Magyarországra, ami "normálisnak" mondható. Ennek fényében az elemző szerint csaknem bizonyos, hogy az MNB tovább folytatja a kamatvágási sorozatát. Sőt, az elemzők többsége már úgy látja: 2014-ben nem lesz alapkamat-emelés. Az Európai Központi Bank is bejelentette, hogy júniustól esetleg tovább mérsékli az euró már amúgy is minimális kamatát, és az eszközvásárlás sem elképzelhetetlen, ez kedvez a forintnak is. Balatoni András megemlítette: a gazdasági növekedés üteme idén hazánkban 2,5-2,8 százalékos lehet, ami azért is érdekes, mert nincs érdemi elmozdulás a versenyképesség területén és ezért a tőkevonzó-képességünk sem javult jelentősen. A kérdés, hogy hol fog ez a növekedés lecsapódni?
A kiskereskedelmi forgalom már 6 százalékkal emelkedett, jól teljesít az ipar és az építőipar is.