Az Európai Fizetési Kockázati Index (EPI) felmérését az Intrum Justitia Zrt. 1998-ban készítette el először az Európai Bizottság kérésére. Az index három tényezőből áll: a fizetési határidő betartásából, a leírási veszteségből és a várakozásokból. Az index értéke 100 és 200 közötti, s minél kisebb, annál előnyösebb - mondta el Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója, a cégcsoport által végzett felmérés eredményéről tartott sajtótájékoztatón Budapesten.
A skandináv országok és Svájc indexe a legalacsonyabb, a legjobb helyen Norvégia és Finnország áll 126 ponttal. A közepes kategóriába sorolt Németország 144, míg Ausztria 149 ponton áll. A legrosszabb kategória 170 pontnál kezdődik, itt első Magyarország 175 ponttal, amely megegyezik a tavalyi indexszel. Magyarország után a mediterrán és a balkáni országok következnek a sorban.
A 10 ezer vállalatvezető megkérdezésével készült felmérésből kiderül, hogy az uniós országokban az összesített bruttó hazai termékhez (GDP) mérve 3-ról 3,1 százalékra, 360 milliárd euróra (mintegy 108 ezer milliárd forintra) nőtt az idén a leírási veszteség az egy évvel korábbihoz képest. A megkérdezett európai vezetők 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a késedelmes fizetés miatt nem vesz fel új munkavállalókat. Minden negyedik vezető a fizetési késedelem miatt elbocsátásra kényszerül.
A megkérdezett 500 magyar vezető 66 százaléka csökkenő árbevételről számolt be, 59 százalékuk a túlélésért küzd. A vezetők 44 százaléka nem tervez munkaerő felvételt, 32 százalékuk elbocsátással számol, 95 százalékuk nem vár pozitív változást üzletmenetében. A vezetők harmada arra számít, hogy az elkövetkező 12 hónap során növekedni fog a nem fizető ügyfelek száma. Mindez a magyar versenyszféra stagnálását jelzik - emelte ki a vezérigazgató.
A magyar késve fizetés mögött a vevők pénzügyi nehézségei állnak, és a folyamat gyakran lánctartozásokat indít el.
