Tegnap megkezdődött a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) országos küldötteinek - online - választása, amely holnapig tart és elvileg az összes, államilag fenntartott oktatási intézményben dolgozó tanár részt vehet rajta, aki tavaly szeptembertől - akarva-akaratlanul - automatikusan az NPK tagjává vált. Szavazni viszont csak azok jogosultak, akik előzőleg feliratkoztak a választói névjegyzékbe - a szavazni szándékozók számáról nincsenek nyilvános adatok -, ők viszont mindössze 190 jelölt közül választhatnak, az alig 384 jelentkező közül csak ők gyűjtötték össze határidőre a szükséges számú pedagógusi ajánlást.
Kizáró ok csak valamely pártban való tisztségviselés - Hoffmann egyaránt tagja a Fidesznek és a KDNP-nek, de tisztsége nincs, a két párt közös listáján jutott be az Országgyűlésbe -, illetve valamely szakmai vagy érdekképviseleti szervben (szakszervezetben) való tisztségviselés és országos kamarai tagság lehet. Főtitkárt viszont pályázat útján választ a Kar elnöksége, a jelöltnek közigazgatási alapvizsgával vagy azzal egyenértékű képesítéssel kell rendelkeznie, de elegendő azt is vállalni, hogy egy éven belül megszerzi ezt a képesítést. Bár a törvény szerint a főtitkár felett a Kar elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat, Szüdi János szerint alapszabály híján nem ismerhetjük a tisztségviselők pontos feladat-, és hatásköreit.
A Kar tisztségviselőinek megválasztására jogosult országos küldöttgyűlés csak 125 fős, ennyien "képviselnek" majd 140 ezer, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) alkalmazásában lévő pedagógust. A helyi tanárok ezer pedagógusonként választhatnak egy küldöttet a küldöttgyűlésbe, így például a viszonylag kevés tanárral rendelkező Nógrád és Vas megyének csak 3-3 képviselője lesz. Végeredményt május 23-án hirdetnek majd, a gyűlés pedig június 14-én tarthatja alakuló ülését.
A tanárok gyér érdeklődésének több oka is van. A két legnagyobb tagsággal - összesen több tízezer fővel - működő közoktatási érdekképviselet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a szavazás bojkottálására szólította fel a pedagógusokat. A köznevelési törvény ugyanis az Orbán-kormány oktatáspolitikájával - 2010 óta folyamatosan - elégedetlen szakszervezetek kvázi-riválisává teszi az NPK-t, hiszen a szakszervezetekkel ellentétben kötelező tagságot ír elő, továbbá a jogszabály szerint a Kar az oktatáspolitikai döntések "hivatalos" szakmai véleményezőjévé válik, az érdekképviseletek szerepét a munkajogi területre szűkíti le. Az NPK-nak ugyan kötelessége "együttműködnie" a szakszervezetekkel, de ennek részleteit nem tisztázza a törvény.
A PSZ korábban az Alkotmánybírósághoz fordult (Ab) egyebek közt azért, mert a tanárok csupán tájékoztatást kaptak az NPK megalakulásáról, így annak egyelőre semmilyen formában nem lehetnek tagjai. Továbbá a szakszervezet szerint semmi sem indokolta, hogy csak a Klik alkalmazásában lévő pedagógusok lehetnek tagjai a Karnak, az alapítványi, egyházi és magániskolákban dolgozók viszont nem. Megtámadták az NPK tagjaira vonatkozó titoktartási kötelezettséget is, amely a fogalmak tisztázása nélkül kimondja: az állami iskolák tanárai olyan információt nem oszthatnak meg a nyilvánossággal, amely sérti a Kar vagy a "közszolgálat" érdekeit, illetve "veszélyezteti" működését. Az Ab azonban elutasította a PSZ beadványát.
A tanárok ténykedése felett azok az etikai bizottságok fognak őrködni, amelyek az NPK testületei által megalkotandó etikai kódex alapján hoznak majd döntéseket. A kormányzat részéről eddig elhangzott ígéretek szerint az etikai bizottságok döntése alapján senkit nem lehet majd elbocsátani tanári állásából, hiszen az állami pedagógusok munkáltatója a Klik, végső soron pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A jogszabály szerint az erőforrás miniszter csak törvényességi felügyeletet lát majd el az NPK felett, de ő vagy képviselője - tanácskozási joggal - részt vehet az országos küldöttgyűlésen.
